Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 1. szám - Az 1936 év jelentősebb forgalmiadó rendeletei
30 Joggyakorlat INDOKOK: A panaszos fél az ajándékozásnak közjótékonysági célra rendeltségét vitatja s ebből folvóan az illetékmentesség megállapítását kívánná. A szerződés 8. pontjának utolsó bekezdéséből az tűnik ki azonban, hogy a panaszos fél korlátlan szabad rendelkezési joggal kapta az ingatlant, s a szerződés 3. pontjában az ajándékozó csupán óhaját nyilvánította a használatnak a módja iránt olyan értelemben, hogy az ajándékozott lakóház állandóan vallásos zsidó célokat szolgáljon, egy szobában átvonuló vándor szegény zsidók éjjeli szállást kaphassanak; a hitközség által ott elhelyezett lakók zsidó tudományokkal, tanulással foglalkozzanak. De az ajándékozó részéről óhajtott ez a rendeltetés is, amelynek tiszteletben tartását a panaszos fél a szerződés 2. pontjában megígérte túlnyomóan hitéleti, felekezeti célzatú, mig a közjótékonyságnak abban csak alárendeltebb, és nem is teljesen világos szövegezéssel kifejezett szerep jut. Ezért az ajándékozásnak a közjótékonysági jellege nem állapitható meg. Az illetékkiszabás alapjául az ajándékozott ingatlannak a törvényszerű legkisebb értékét a pénzügy igazgatós ági kirendeltség jogosan és helyesen vette. Ezeknélfogva a panasznak nem lehetett helyet adni. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 19342 1934. P. szám.) Vadászjegy illetéke. 1924. évi 5007. P. M. 22. §. 23. Vad lelövésére való utasítás adás nem jövedéki kihágás. INDOKOK: Cs. F terhére a pénzbüntetést azért szabták ki, mert a főszolgabírói hivatalhoz C. K.-t vadászcselédként jelentették be, holott vadászterület bérlője volt és mert utasította C-t, hogy lőjjön részére nyulat. C. K. terhére pedig azért, mert olcsóbb vadászjegyet szerzett azáltal, hogy vadászcselédként jelentette be magát. Gy. község elöljárósága által 1932. szeptember 16-án 2. szám alatt kiállított szolgálati cselédkönyvből megállapítható, hogy C. K. 1932. szeptember—1933. július 31-ig P. P. Gy.-nál, 1933. szeptember 25.—1934. június 31-ig C. F.-nél volt vadőr. A lefolytatott vizsgáiat során semmi bizonyítékot nem szolgáltatott a hatóság ezen tény ellenkezőjének a bizonyítására. Mindketten egyöntetűen a vadőri minőség mellett tettek tanúvallomást. Az 1924. évi '5007. P. M. rendelet 22. §. taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor jövedéki kihágás követhető el. Ezek között másnak vad lövésére való utasításadás nem szerepel. A vadőri minőség pedig beigazolódott. (M. kir. Közigazgatási Biróság 7760/1934. P. szám.) Vagyonátruházási illeték. 1920:XXXI.V t.-c. 67. §. 24 • Haszonélvezeti jog öröklése után kiszabott illetéket törölni kell., ha a haszonélvezeti jog tényleges gyakorlása annak férjhezmenés által történt megszűnése folytán nem következett be.