Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Az 1936 év jelentősebb forgalmiadó rendeletei

Joggyakorlat 29 esetén csakis abban az esetben van helye igazolásnak, ha a kérelem jogorvoslatra, vagy valamely kedvezmény elnyerésére irányul; az egyes külön esetekben pedig az illető esetre alkalmazandó törvényes rendelkezés állapitja meg, van-e és milyen feltételek mellett igazolásnak helye. Miután a jelen esetben nem jogorvoslatról és nem kedvezményről, hanem egy jogszabályban megállapított kötelezettségnek záros határidőn belül való teljesítéséről van szó és mivel maga a jogszabály, a határidő elmulasztása esetére igazolásnak lehetőségéről nem rendelkezik, nyilvánvaló, hogy a fenti határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincsen, (M. kir. Közigazgatási Biróság 6248/1935. P. szám.) Törvénykezési illeték. 1914:XLIII. t.-c. 80. §. 21. Az ujitoü perben akkor is csak az első birói eljárásra megállapított illetékeket jogosult a kincstár követelni, ha a perujitási keresetet a f elebbviteli biróság előtt érvényesítették. INDOKOK: Az illetéket panaszos azért támadja és kéri törölni, mert újított perben elrendelt tanúkihallgatások jegyzőkönyvei elsőfokon és nem fel^ lebbezési fokon vétettek fel és ez esetben a jegyzőkönyvi, illeték egyszerese jár csupán. Az ennek megfelelő illetéket pedig lerótta. Azonkívül elévülést vitat. A panasz alapos. Megállapította ez a biróság az idevonatkozólag beszerzett periratokból, hogy a Sz-i kir. járásbíróságnál 1929. évi június 10-én, a K-i kir. járásbíróságnál 1929. szeptember 6-án és 20-án felvett tanukiballgatási jegyzőkönyvek, a szegedi kir. törvényszék mint felebbviteli biróság megkeresésére, de a Pp. 563. §. 11. pontja alapj ánérvényesitett perujitási kereset folytán a Pp. 566. §-ában a fellebbezési biróság előtt indított keresettel megindult eljárásra vonatkoznak. Az 1914. évi XLIJI. t.-c. 80. §-a szerint minden illetéket úgy kell leróni, mintha nem ujitott, hanem rendes közönséges perről volna szó. Következéskép bár a felebbviteli biróság előtt indíttatott is a perujitási keresel, a bírósági cselekmények első birói eljárásra megállapított illeték alá esnek. Helytelenül alkalmazták tehát panaszossal szemben az 1914. évi XLIII. t.-c. 2. és 6. §-át. Jogos tehát a panasz. Minthogy pedig a 163.600/1926. P. M. rendelet 45. §-a szerint járó illetékek* a kérdéses jegyzőkönyveken lerovattak, a kiszabott illetékek törlését el kelletít rendelni. (M. kir. Közigazgatási Biróság 14102/1936. P. szám.) Vagyonátruházási illeték. 1920:XXXIV. t.-c. 6. §. 22. Ha az ajándékozási szerződésben a közjótékonysági célzat csak óhajként van kifejezve és a megajándékozott az ingatlant korlátlan szabad rendelkezési joggal kapta meg, a vagyonátruházási illeték alól való mentességét nem leliet megállapítani.