Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Az 1936 év jelentősebb forgalmiadó rendeletei

26 Joggyakorlat vagy ha az adás-vétel nyerészkedés céljából történt. Adózó a közkereseti társaságban fekvő vagyonrészesedési illetőségét nem adta el, hanem a közkereseti társaság azt apportként bevitte a megalakult részvénytársaságba. Adózónak ebből a vagyoni változásból kifolyólag egyáltalán nem volt tényleges bevétele, még kevésbbé tényleges jövedelme. A vagyonrészesedés értékél annak a részvénytársaságba való bevitele tényleg nem emelte. A felértékelés .folytán keletkezett könyvszerü értékemelkedést pedig annál kevésbbé lehet jövedelemnek minősíteni, mert maga az értékemelkedés sem tényleges, hanem csupán eszmei. Már pedig a J. V. H. Ö. 8. és 10. §-a alapján csak a tényleges jövedelem tartozik jövedelemadó alá. De a vagyontárgyak értékének eszmei emelkedését, vagy csökkenését a jövedelemadó tekintetében sem jövedelemként, sem teherként számításba venni nem lehet. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 11745/1936. P. szám.) Fényűzési forgalmi adó. 16. Zálogházi intézet ha a fényűzési forgalmi adó alá eső ki nem váltott és nyilvános árverésen el nem adott zálogtárgyat a zálogházi becsüsnek ergedi át ellenszolgáltatás mellett, akkor a fényűzési for^ galmi adót ezen átruházás után köteles leróni. INDOKOK: A sérelmezett fényűzési forgalmi adót panaszostól azért követelik, mert a lejáratig ki nem váltott zálogtárgyakra nézve 1934. szeptember hó 18-án megtartott árverésen el nem adott fényűzési forgalmi adó alá eső tárgyakat a kölcsönadott összeg megtérítése ellenében a zálogházi becsüsöknek engedte át, de a fényűzési forgalmi adót le nem rótta. Panaszos az adónak törlését kérte, mert a zálogházi becsüsök szabályrendelelileg kötelezve vannak arra, hogy a becslésük alapján nyújtott kölcsönt, amennyiben a zálogtárgyat az elzálogosító ki nem váltja, illetve az nyilvános árverésen el nem adatik, a zálogházi intézetnek megtérítsék. Vitatja panaszos, hogy közötte és a becsüsök között tulajdonátruházás történt volna. Ez szerinte már azért sem történhetett, mert a zálogházi intézet a zálogtárgy tulajdonjogát soha meg nem szerezte. A kir. közigazgatási bíróság a panaszt alaptalannak találta. Abban igaza van panaszosnak, hogy a zálogtárgy a zálogházi intézetnek tulajdonává nem lesz, azonban a zálogházi intézet jogosított arra, hogy a ki nem váltott zálogtárgyal nyilvános árverésen, illetve amennyiben ezen nem lehet eladni, más uton értékesítse, azaz követelését kielégítse. A kielégítésnek szóbanforgó módjáról a zálogtárgy panaszos jogi uralma alól kikerült s azt megszerezte a zálogházi becsüs. Ez a jogi uralomváltozás fényűzési forgalmi adó kötelezettséget von maga után, amely panaszost terheli. Nem alapos az az ellenvetés, hogy panaszos fényűzési tárgyak keresetszerü eladásával nem foglalkozik, mert ez a zálogházi üzlettel