Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / Tartalommutató
XI. Oldal kezdésében alkalmazni rendelt 1914:XLIII. t.-c. 19. §-a alapján illetékmentes. (290. sz. jogegységi megállapodás.) 219 7400/1931. P. M. 4. §. 102. Többeket sértő becsületsértés miatt közösen tett feljelentés alapján megindult büntető eljárásban az átalányilleték egyszer jár. (1699/1936. P. sz.) 270 7400/1931. P. M. rend. 4. §. 70. Egyes beadványi illetékkel látandó el az a feljelentés, amelyet több fél mindegyiküket érintő durva becsületsértés vétsége miatt közös beadványban tesz meg. (11055/1936. P. sz.) 180 1934. évi 7400. P. m. 8. §. 130. A szegénységi jogban részesült magánvaló ellenfelének illetékfizetési kötelezettsége a marasztalás tényétől függ. A marasztalás mérve közömbös. (7507-1937. P.) . 319 2. VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉKHEZ. 1920:XXXIV. t.-c. 6. §. 22. Ha az ajándékozási szerződésben a közjótékonysági célzat csak óhajként van kifejezve és a megajándékozott az ingatlant korlátlan szabad rendelkezési joggal kapta meg, a vagyonátruházási illeték alól való mentességet nem lehet megállapítani. (19342/1934. P.) . 29 79. Templomépítés céljára történt ingatlanajándékozási jogügylet vagyonátruházási illeték alól nem mentes. (4645/1935. P.) .... 190 5100/1931. 31. E. rend. 1. §. 42. A közérdekű birtokmüveletekkel foglalkozó pénzintézetek ingatlanadásvételeinek az 1920:XXXIV. t.-c. 8. §-ának 3. pontjában, az 1928 :XX. t.-c. 1. §-ának 4. pontjában, illetve az 1931. évi 5.100. ÍM. E. számú rendelet 1. §-ában Oldal meghatározott illetékmentessége, együttes adás-vétel esetén, kiterjjed: a gazdasági müvelésre szánt ingatlanok alkotórészeit tévő azokra az utterületekre is, amelyek a gazdálkodás céljából szükséges közlekedést biztosítják. (1917. elvi j. határozat.) 140 1920:XXXIV. tc. 25. 129. Az ingatlan vagyonátruházási illeték alapjának megállápitásánál a szerződést követő egy éven belül továbbruházásnál elért vételárat csak akkor lehet alapul venni, ha a kiszabáskor ismeretes volt a továbbruházás ténye. A kiszabás megtörténte után ezen a cimen pótilletéket kiszabni nem lehet. (18751-1935. P.) 318 1920:XXXIV. t.-c. 67. §. 24. Haszonélvezeti jog öröklése után kiszabott illetéket törölni kell, ha a haszonélvezeti jog tényleges gyakorlása annak férjhezmenés által történt megszűnése folytán nem következett be. (20540/1935. P. sz.) 30 35. Az 1920:XXXIV. t.-c. 67. §. 5. pontjának azt a határozmányát, amely szerint a visszteherrel szerzett dolognak a visszaadását nem lehet ujabb vagyonátruházásnak minősíteni, ha a szerző azt azért volt kénytelen az átruházónak visszaadni, mert kötelezettségeit nem teljesítette: alkalmazni kell abban az esetben is, ha a dolgot nem maga a szerző, hanem örököse (jogutódja) volt kénytelen visszaadni. (1910. sz. elvi j. hat.) 95 95. Ha a perbíróság az adásvételi jogügyleteket nullum negotium alapján mondotta ki érvénytelennek — az adásvétel tárgyát képező ingatlanok felmérésre alkalmas megjelölése hiányzott — a kiszabott illetéket törölni kell akkor is, ha. a vételárra fizetések történtek, vagy a birtokbavétel megtörténik. (3561/1935. P sz.) 264