Az adó, 1936 (24. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 5-6. szám - Az ügyfelek elsődleges felelőssége a törvénykezési illetéknél
146 I)r. Szegő: Ügyfelek elsődleges felelőssége 1934. évi idézett határozmány ideiglenes felfüggesztéséről intézkedett, ez azonban értelmezésünk szerint csak azt jelentette, hogy jogtechnikai okokból az ügyvédnek természeles elsődleges felelőssége ideiglenesen felfüggeszletett és ez időre — addig 1. i., »<amíg a törvényhozás a Pp-t az illetéklerovás biztosítása érdekében rövid időn belül megfelelően módosítja«, — ismételjük, tisztán jogtechnikai okból az ügyfél lett a törvénykezési illetékért elsősorban felelős, mert a kincstár bevételét önként értetődőleg mindenképen biztosítani kívánta. De jelentheti a felelősség e természetes sorrendjének megváltoztatása egyben azt is, hogy e meglehetősen bonyolult szabáiyváitozíaíásokról nem is tudó, azokban járatlan, jóhiszemű üzletembert terhelje az a felemelt illeték is, amely a mulasztó ügyvédre indokoltan szabható ki? A felelősség konstrukciójának megváltoztatása meggyőződésünk szerint ipso facto nem zúdíthatja a jóhiszemű ügyfélre azt a felelősségtöbblelet, amely csak az ügyvéd hivatásával jár együtt és amely folyománya annak a megbízói viszonynak, amidőn az ügyfél szakképzett, fokozott gondossággal eljárni tudó és ilymódön eljárni köteles jogi képviselőkre bizza ügyeinek intézését. Ha a kormányzat a felelősség sorrendjének ideiglenes megváltoztatásán kivül az ügyvéd tényleges mulasztásának joghatályával az ily mulasztást el nem követő és el sem követhető ügyfelet kívánta volna megterhelni az 5800,1931. M. E. számú rendeletben, úgy azt kifejezetten és határozottan ki kellett volna jelentenie, mert a felelősség sorrendi megváltozásából, illetve e sorrend ideiglenes felfüggesztéséből még nem következik, hogy a felelősség nemcsak pénzügyi, de poenalis vonatkozását is a jóhiszemű ügyfélnek kell viselnie. Nulla poena sine lege, — de eltol eltekintve, meggyőződésünk szerint téves hiedelem a felemelt illetéket mint büntetőjogi sanctiót az elsődleges felelősség következményének tekintem, mert a felemell illeték nem az elsődleges pénzügyi kötelezettség, hanem az ügyvédi mulasztás következménye, amelyet az- ügyfél el sem követhet. Megállapítja ezt már a fentebb idézett 54. §-hoz fűződő [örvényindokolás is: >hogy a mulasztás miatt kirovandó íc- emeli illeték is az ügyvédet terheli, az természetes folyoraáijva annak, hogy a mulasztást az ügyvéd követte el.« E természetes folyományon nem változtathat a pénzügyi felelősség sorrendjének megváltoztatása. Ennek a szellemnek folyománya az a pénzügyi jogunkban ismételten viszszaíérö jogszabály, bog}7 »azoktól azonban, akik az illeték lerovása körül mulasztást nem követlek el és az illetékért