Az adó, 1936 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5-6. szám - Az ügyfelek elsődleges felelőssége a törvénykezési illetéknél

Dr. Szegő: Ügyfelek elsődleges felelőssége 147 csak azért felelősek, mert azt a fizetésre elsősorban kötelezett féltől behajtani nem lehetett, csupán az egyszeres illeíéket szabad követelni. Az 1914:XLIII. t.-c. 83. §-ához fűződő törvényindokolásnak az a megállapítása, hogv >nem méltányos, hogy a büntetés alapját képező mulasztásban nem részes felektől a büntetésként kirótt felemelt illeték is követellessék , igaz, elsősorban azokra vonatkozik, akik az illetékszabályok rendelkezései értelmében azért vannak kötelezve, mert az elsősorban fizetésrekötelezettektől az illetéket behajtani nem lehetett. De az indokolás idézett tételei — úgy érezzük — teljes mértékben feljogosítanak arra a feltevésre, amire fentebb már utaltunk, hogy t. i., ha a normálisan másodsorban felelős laikus fél valamely rendkívüli körülmény folytán, mint amilyen a szóbanforgó felfüggesztés is a pénzügyi jogi felelősség első rangsorába lép, ez a körülmény még nem háríthatja rá ipso jure azt a büntetőjogi felelősséget is, amely az ügyvédi ténykedéstől elválaszthatatlan és amely a felfüggesztés előtt is és azóta is kardinális elve nemcsak a pénzügyi jognak, hanem annak a következetes és méltányos jogi felfogásnak, amelyen általában az egész jogrendszerünk nyugszik. De, ha az 5800 1931. M. E. számú rendelet szóbanlévő határozmánya mégis úgy volna értelmezendő, hogy a juns ra tio ellenére a szószerinti, automatikus — bár az alaptörvény intenciójából a fentiek értelmében nem folyó — értelmezés volna forma szerint kiolvasható, a méltányosság elemi követelményének tartjuk az ügyfeleknek a jelzett esetekben felemelt illeték alól való mentesítését. A 8800 1934. M. E. számú rendelet az ügyvéd számára a felemelt illetékek megfizetése alól amnesztiát biztosított és lehetővé tette a háromszoros felemelt illeték helyett csupán30f,o-os felemelt illeték megfizetését. Amidőn az ügyvédek szempontjából e helyeselhető és indokolható rendelkezés bekövetkezett, nem jogos és méltányos-e a felemelt illeték nem predesztinált alanyai számára e büntetésszerű tehertöbblet teljes elengedése? Mielőtt azonban végső konklúzió levonására kerülne a sor, nem lehet mellőzni annak kiemelését, hogy a szóbanforgó konkrét esetekben a törvénykezési illeték lerovása tekintetében jogbizonytalanság uralkodott. Egyfelől az ügyfelek jogi képviselői teljes jóhiszeműséggel jártak el, másfelől kétségleien az, hogy az érdekelt vállalatok a törvénykezési illeték heives lerovása tekintetében még a maximális oondosság mellett sem lehettek kellően tájékozottak.