Az adó, 1936 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / Tartalommutató

Oldal kereseti értékben, mint illetékalapban a kisebb viszontkereseti érték is bennfoglaltatik, feljegyzésnek van helye, ha a viszontkereseti érték nagyobb, akkor a sze gényjogos keresettel élőt az illetéknek csak arra a részére illeti meg a feljegyzési jog, amellyel a viszontkereset értéke — a szegényjogos felperes által támasztott kereseti követelés értékét meghaladja, (5790 1934. P szám) 262 1914: XLIII. t. -c. 37. §. 9. Ha a kereset és viszontkereset közül az egyik tisztességtelen verseny cimén üzlet folytatásának abbahagyására, a másik cégmegjelölés használata által való eltiltásra irányul, az itéleti illeték nem a kereset és viszontkereset után külön-külön, hanem csakis a kereset tárgyában hozott itélettel jár. mert a kereset és viszontkereset tárgya ugvanaz. (16282/ 1935. P szám. )...... 118 1914: XLIII. t. -c. 44. §. 5100/1931. M. E. rend. 42.. §. 5. pont. 11. Az a körülmény, hogy a jegyzőkönyvi illeték a határozati illetékkel egyszerre esedékes, a határozati illeték miképpen történő lerovására. — vagyis, hogy bélyegben vagy kiszabás alapján készpénzben fizetendő-e a határozati illeték — kihatással nincs. Egyedül a határozati illeték öszszege az irányadó arra nézve, hogy a határozati illeték bélyegben rovandó-e lé, vagy kiszabás utján készpénzben. (22409 1933. P szám., .... 120 1914: XLIII. t. -c. 50. §. 18. Az előleges bizonyitásról felvett jegyzőkönyv illetéke azt a peres felet terheli, aki az előleges bizonyitás iránti kérelmet előterjesztette. (12814/1933. P szám. ). '.. 125 1914: XLIIL t. -c. 53. §. 35. 1. Ha a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet több perben Oldal használják fel, amelyeknek együttes perértéke nagyobb, mint a levélben foglalt jogügyletnek az értéke, nem lehet több illetéket követelni, mint amennyi a jogügylet értéke alapján jár. 2. Ha a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet birói eljárásban, bizonyitás céljából felhasználják, az illetékmentesség megszünésének kérdésére közömbös, hogy a felhasználás milyen birói eljárásban történik és közömbös az is, hogy a levéllel mit kivánnak bizonyitani. 3. A kereskedelmi levélnek az illetékét csak attól a peres féltől (értve a mellékbeavatkozót és a perbehivottat is), illetve a birói eljárásban, bizonyitás céljából felhasználta, de ettől is csak abban az esetben, ha ö a levélnek a kiállítója, elfogadója, vagy ezek egyikének jogutódja. A levél felhasználójának azonban akkor is a. peres felet, illetve a birói eljárásnak az ügyfelét kell tekinteni, ha a levelet, kérelme folytán, vagy bizonyitási célzata érdekében, más személy használta fel. (252. sz. jogegységi megállapodás.; . 252 1914: XLIII. t. -c. 54. §. 107. Ha az ügyvéd az ügyvédi képviselet nélkül lefolytatható eljárásban az ügyvédi képviseletről lemond és ennek következtében a perbeli cselekményeket a peres fél a tárgyaláson személyesen maga végzi el és az ügyvéd a tárgyaláson nincs jelen, az elkövetett bélyegröviditésért az ügyvédet felelősségrevonni nem lehet. (17866/1935 P szám. ) . 309 1914: XLIII. t. -c. 55. és 56. §-ok. X13. Két felperestárs két alperes elleni perében a felperesek egyik alperessel szemben pervesztesek lettek és a perköltségben marasztaltatlak. a másik alperessel szemben pernyertesek. Az itélet után kiszabott illeték a felpereseket el-