Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Házadómentesség és lakásgazdálkodás

Dr. Csízük B.: Házadómentesség és lakásgazdálkodás 67 minek — mint pl. most a kereseti stb. adónál a kincstári panaszra a magánfél vécliratot adhat, — erre az ellenpanaszra a magánfél adhatna még egy iratot, s aztán — meglévén már a két fél közötti per vita — döntsön a biróság. Ily módon is, legalább részben elérhetők volnának a fennebb jelzett célok. De mindenesetre törvényben kellene kimondani, hogy azokat a .panaszosokat, akiknek panasza egyáltalán semmi eredménnyel sem járt, a közigazgatási biróság megbírságolni tartozik, és ettől csak akkor térhet el, fra ,az összes körülmények gondos méltatása mellett ugy találja, hogy a panasz, bár eredményre nem vezetett, mégis nem csak teljesen jóhiszemű,, de indokolt is volt, mivel a fél valószerüleg hihette, hogy panasza nem lesz eredménytelen. A birság összege a panasz tárgyának értéke és az eset körülményei szerint állapítandó meg, kevesebb nem lehet, mint a panasz tárgyává tett érték 1 10 része és több nem lehet, mint az érték négyszerese. Mindezekből látható, hogy én a közigazgatási bíráskodásnak főleg a pénzügyi-közigazgatási bíráskodásra vonatkozó részét — melynek már magam is 20 éve vagyok egyik szerény munkása — tartottam szem előtt. X Házadómentesség és lakásgazdálkodás. Dr. Csizik Béla pénzügyminiszteri osztálytanácsos bevezető előadása a Magyar Közgazdasági Társaság 1934. február 1, 8 és 13-án megtartott ankétjén. (Kivonatos közlés.) Egyfelől az építőipart, másfelől a meglévő épületekbe befektetett tőke érdekeit érthető intenzitással foglalkoztatja az a kérdés, hogy van-e szükség a lakásépítésnek, különösen itt Budapesten rendkivüli kedvezményekkel való előmozdítására. A tárgyilagos mérlegelés módszerével kíséreljük meg ezt a kérdést megvilágítani és a tények alapján a tervszerű lakásgazdálkodásnak nagyfontosságú következményét rnegvilágitani. A lakásépités előmozdításának legfőbb eszköze nálunk a házadó alóli bizonyos ideiglenes mentességek engedélyezése, amihez csatlakozott az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet Utján lebonyolított lakásépítési hitelakció. Az ideiglenes házadómentességeket három főcsoportra oszthatjuk. Az első csoport az u. n. rendes adómentesség, mi bizonyos feltételek mellett helyhez vagy határidőhöz nem kötötten minden uj épületet megillet, a második csoportba sorozhatjuk a meghatározott helyen, illetőleg meghatározott időben épülő házaknak a rendes adómentességen túlmenően nyujtott kedvezményeket, a harmadikba végül a nem uj épitkezésekkei,