Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 3. szám - Házadómentesség és lakásgazdálkodás
68 Dr*. Csizik B.: Házadómentesség és lakásgazdálkodás hanem tatarozásokkal, Meíőleg átalakításokkal kapcsolatos mentességeket és adóv/sszatéritéseket. Az első két csoport között hatásának természete szerint lényeges különbség van. A rendes adómentesség ugyanis, bár az építkezést mindenesetre megkönnyíti, mégis, amennyiben bármikor igénybe vehető, az építkezések rentabilitásának állandó tényezője és inkább csak a házadó terhének bizonyos mérséklését jelenti. Ezzel szemben az ad hoc engedélyezett és meghatározott határidőn belül igénybevehető mentesség éppen határidőhöz kötöttségénél fogva erőteljes impulzust jelent az építkezésre nézve és mintegy összesüttfyti az építkezést bizonyos helyen és bizonyos időszakon belül. A kedvezmények harmadik csoportja tárgyánál fogva különbözik az elsőtől. A rendes adómentesség 15 év uj épületeknél, ha az olyan területen épült, ahol előbb épület nem volt, vagy ha az uj épület teljesen lebontott épület helyére épült és a lebontott épület terjedelmének négyszeresét eléri. Ha az épület teljesen lebontott épület helyére épült, de a lebontott épület terjedelmének négyszeresét nem éri. el, tíz évi adómentesség jár. Ez az adómentesség nem terjed ki a községi pótadóra. A meghatározott helyen vagy időben épülő házaknak nyújtott rendkívüli adómentességnek ismét három fontosabb alcsoportja van. Az egyik a Budapest közmüvekkel ellátott területén 1933. végéig tető alá hozott és 1934\ július l-ig b^fcjezett házaknak engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség, melynek tartama a fenti megkülönböztetés szerint egészen uj háznál 30 év, míg lebontott helyébe épült épületnél az amúgy is járó tiz évi mentességen túl csupán az építkezés folytán elért bértöbblet mentesül a következő 20 évre. Mindkét esetben kiterjed azonban ez az adómentesség a községi pótadóra is. A másik alcsoportot képviseli az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet által nyújtott kölcsönökből 1934. év végéig felépitett házaknak nyújtott 30 éves adómentesség, amely 15 évre a községi pótadóra is kiterjed azzal, hogy ezt a 15 évet a helyi hatóság 20-ra emelheti. A harmadik alcsoportba tartoznak a városrendezési célból engedélyezhető mentességek. Ilyen mentesség volt érvényben a Budapest meghatározott területein városrendezési célból lebontott épületek helyébe 1933. végéig felépült épületekre. Ennek a mentességnek a tartama a községi pótadóra is kiterjedőleg 30 év. Hasonló mentességek engedélyezhetők 20—25, kivételesen 30 év tartamára vidéki városok meghatározott területein, gyógyhelyeken és üdülőtelepeken, és azok a községi pótadóra is kiterjeszthetők. Az átalakítási adókedvezmények legfontosabb esete, az érvényben lévő rendelkezések szerint ,hogy bizonyos feltételek fennforgása esetén a házak átalakítására fordított költségek 6o°/o-a négy egyenlő évi részletben a különben fizetendő házadóból ,rendkívüli pótlékból és községi pótadókból levonható.