Az adó, 1933 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2-3. szám - A gabonajegyrendszer és a lísztforgalmí adóváltság

*r. I\avÁoH D.: A ffcMonajegiyrendseer és a UsztforgaAmi adóváttéáff 59 sitani akarja. Szigorú ellenőrzés nélkül a vámőrlésre nem jogosultak őrölhetnek gazdák neve alatt, kereskedők és lisztfeldolgozók vámőrlésben előállitott lisztet szeiezíhetnek be. A visszaéléseknek végtelen lehetősége nyilik azáltal, hogy a szabadon mozgó liszttel és gabonával kapcsolatban valamilyen formában mindenki érdekelt. A visszaélések elharapózása pedig azt eredményezheti, hogy a rendszerrel kapcsolatos kifizetések lényeges része fedezetlen marad, ami az államra, tehát közvetve az adózókra jelent ujabb megterhelést, ezenkívül rendkivül erős versenyt jelent azokra, akik a szabályokat betartják és fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek. Mindezek a körülmények rendkivül erős ellenőrzést, szigorú könyvvezetést és szigorú leszámolásokat tesznek szükségessé, amivel azonban tökéletesen célt érni mégsem lehet. Mivel az őrléssel és a lisztfelhasználással kapcsolatos elszámolások, továbbá a gazdáknak csak kémpróbaszerűen és gyanús esetekben történő elszámoltatása is igen komplikált, az ellenőrzés az érdekeltek szemében zaklatásszerü és a visszaéléseken alapuló tisztességtelen konkurrenciától az érdekelteket teljesen mégsem szabadítja meg. Ez a körülmény élesen szembeállitja az érdekelteket az adminisztrációval, amiből következik, hogy ez a rendszer az államnak nagy erkölcsi tőkéjét és az érdekelteknek nagy idegerejét emészti fel. Mivel a gabonajegyérték és a lisztforgalmi adóváltság a gabona, illetve a liszt árához képest igen magas, a rendszer a behajtást illetőleg erélyes végrehajtásokat igényel, mert a hátralék rövid idő alatt olyan összegekre szaporodhat, hogy az az üzem teljes tönkretétele nélkül be sem hajtható. Az állam, illetve törvényhatóságok, községek és városok szempontjából a gabona jegyrendszer szintén nagy terhet jelent abban a vonatkozásban, hogy a katonaság, kórházak, fegyintézetek, inségakciók és más állami, törvényhatósági vagy községi intézmények csak kereskedelmi őrlésből származó lisztet használ hatnak fel és mentességet nem igényelhetnek. Bár az egész rendszert az állam csak adminisztrálja és a lisztforgalmi adóváltságból és a gabonajegyből származó bevételeket alapszerü kezeléssel a jogosultaknak juttatja, mégis a rendszer kockázatát az állam viseli. Pontos számitást ugyanis a várható termésről sohasem lehet végezni. Aratásig a legutolsó napokban is olyan változások történhetnek, amelyek a termés eredményét millió métermázsákkal befolyásolhatják. Az exportfelesleg mennyisége és értékesítésének lehetősége bizonytalan, viszont a rendszer maga olyan terhes, hogy fölös biztonságot jelentő számitásból kiindulni nem szabad. Mindebből természetszerűleg az következik, hogy ez olyan fonák rendszer, amely az állam pénzügyi szempontjából annál jobb, minél kevésbé sikerül