Az adó, 1933 (21. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 2-3. szám - A gabonajegyrendszer és a lísztforgalmí adóváltság
60 Dr. Ttcmdori D.: A ffahoTmjegyrend&z&r ás a Hsztforgulmi adóválbstig a termés, vagyis a termeléssel kapcsolatban a termelőknek mentől nagyobb a káruk. Az államnak azonban a gabona jeggyel kapcsolatban pénzügyi szempontból mégis megvan az a haszna, hogy a szelvénybeváltásokkal a termelők adójának egy része könnyebben befolyik. A teljesség kedvéért rá kell mutatni arra is, hogy a gabonajegyrendszer a magánjogi jogviszonyokban rendkívül sok komplikációt okoz. Az egyes esetek azért válnak különösen bonyolulttá, mert a gabonaár csökkenése következtében az ilyen jogviszonyokat sokszor olyan kérdések is zavarják, amelyek tulaj donképen valorizációs természetűek. Nagy vonásokban ilyen a helyzet most. Ennek a cikknek a keretén tulmenne annak a vizsgálata, hogy a megelőző években a mezőgazdaság megsegítését illeltőeg felmerült tervek között volt-e jobb, vagy azokból valami jobb rendszert össze lehetett volna-e állítani, vagy esetleg egész más irányban kellett volna-e keresni a megoldást. De azt mégis meg kell említeni, hogy a harmadik éve követeit renszer a bajokat tulajdonképen nem tudta vagy nem próbálta gyökerében orvosolni., A rendszer tulajdonképen egy áthidalásnak indult akkor, amikor a többi mezőgazdasági termeivény ára még nem volt a termelési költségekhez képest annyira alacsony. A mai helyzetben azonban nyilvánvalóan más módszereket kell keresni, mert a boletta szisztémát, illetve a mesterséges áremelést az összes mezőgazdasági cikkekre kiterjeszteni nem lehet. Ebben a kérdésben valószínűleg az érdekeltek és szakértők bevonásával alapos tárgyalások lesznek, amelyek eredményére vonatkozólag jóslásokba nem lehet bocsátkozni. Hivatalos helyről már történt olyan kijelentés, amelyből valószínű, hogy a gabonajegyrendszer a mostani formában esetleg nem tartatik fenn. Viszont a nemzeti munkatervnek megfelelő egyes kijelentésekből és intézkedésekből arra lelhet következtetni, hogy a mezőgazdaságnak olcsóbb hitelekkel való ellátása, a kamatok csökkentése, valamint a vám- és kartelkérdésekkel és az árelemzéssel kapcsolatban a mezőgazdasági termelésben szükséges anyagok és iparcikkek árának csökkentése, továbbá a feleslegek jobb külföldi értékesítését biztosító eljárások programba vannak véve, s az eddigi tapasztalatok szerint nyilvánvaló, hogy az ilyen irányban való haladás a mostani rendszernél sokkal jobb és több eredménnyel kecsegtethet.