Az adó, 1933 (21. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 1. szám - A közigazgatási bíróság reformja
Dr. Nagy D. B.: A közigazgatási bíróság reformja. 5 X A közigazgatási bíróság reformja Irta: dr. Nagy Dezső Badnt A közigazgatási bíráskodás reformjának ügye egyidős magával a közigazgatási bírósággal, helyesebben az 1883-ban létesített pénzügyi bírósággal. Kezdettől fogva megvolt a törekvés, hogy ezt a speciális, újszerű, csupán a modern jogállam által létrehozott bíráskodást tovább fejlesszék, tökéletesebbé tegyék. A reformmozgalom ho] elaludt, hol feltámadt. Most épen abban a periódusban vagyunk, amikor a reform kérdése újból szőnyegen va,n. Bár semmiféle tervezet nem látott még napvilágot, erősen tartj.a magát a. hir, ,sőt hivatalos tényezők kijelentéseiből is hallottuk, hogy már el is készült egy törvénytervezet, mely a kir. ítélőtáblák keretében szervezne közigazgatási, illetve pénzügyi tanácsokat. Másik verzió szeirint önálló elsőfokú közigazgatási bíróságokat állítanának fel. Ezek a tanácsok, illetve bíróságok lennének azután hivatva azokban a kisebb jelentőségű ügyekben utolsó fórumként ítélni, melyek ma ilyen válogatás nélkül a nagyobb jelentőségű ügyekkel együtt a közigazgatási bírósághoz tartoznak. E tervezet ellen jelent meg a Budapesti Hirlap f. hó 3. számában igen előkelő s talán a legilletékesebb helyről alapos bírálat: a cikket Szász Béla, a kir. közigazgatási bíróság tanácselnöke irta A közigazgatási bíróság reformja cimmel. Már a cím is — rTmikor nem a bíráskodás, hanem a biróság reformja szerepel abban — elárulja, hogy a cikk nem elégszik meg a törvénytervezet kritikájával, hanem a munkatorlódás folytán előállott bajok megszüntetésére magának a közigazgatási bíróságnak reformjára javaslatokat is tesz. Az illusztris cikkíró első érve a tervezett reform ellen — amint magát kifejezte — a „nervus rerum gerendarum", vagyis az anyagi eszközök hiánya. Szerinte ez a reform a költségvetést évenkint 1,000.000 pengővel terhelné meg. Félti továbbá a reformtól a joggyakorlat egységességót is, minthogy ilyen módon a mai, egy kézben való összpontosítás rendszere helyett, a hasonló ügyekben utolsó fórumként való ítélkezés felparcellázódnék. Legyen szabad erre vonatkozólag csupán azt megjegyeznem, hogy ezt az akadályt még nem volna nehéz áthidalni oly módon, hogy a joggyakorlat egységességének megóvása a közigazgatási bírósági döntvényjognak mai, részben jogszabályon,