Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - Mit értünk jogerős köztartozások alatt?

52 Dr. Sztojka M.: Mit értünk jogerős köztartozások alatt. hatása előre nem volt teljesen megállapítható, a közigazgatási hatóság megváltoztathatja a határozatot, bár az jogerőssé lett, tehát ha valamely köztartozás a törvényesnél tán kisebb mérvben vettetett ki, ,a határozat jogerőre emelkedése dacára a hiányzó összeg utólag követelhető. Ezen felfogás eligazít az adókivetések és illetékkiszabások itekintetében is, vagyis e téren az alaki jogerő alatt a határozatnak a felek által való megtámadhatatlanságát értjük. A megváltozhatatlanság nem lehet követelmény a tételes törvényes szabályozás folytán. Ugyanis az 1887:XLV. törvény 19. §-a értelmében a közigazgatási bíróság által megállapított illetékek kivételével a közvetlenül lerovandó illetékek (tehát például a meg nem felebbezett és igy alakilag jogerős illetékek1) a kiszabási iratok felülvizsgálása alkalmával hivatalból kiigazíthatók, n fizetési meghagyás, illetve a másodfokú végzés kézbesítésétől számított két éven belül pótilleték követelésével, illetve az illeték leszállításával és a pénzügyi hatóságok ezen beavatkozási, megváltoztatási joga lerontja a jogerő fogalmának a perjogban kialakult és irányadó meghatározását, t. i. nogy az ítélettől /(határozat) a bíróság (igy a hatóság) sem térhet el (megváltozhatatlanság). Hasonló intézkedés van a társulati adóról szóló 1927. évi 400. P. M. számú H. Ö. 29. §-ában foglalt azon szabályban, hogy két éven belül uj adókivetés rendelhető el, ha az állapíttatnék meg, hogy az adóköteles jövedelem egészben, vagy részben adózatlanul maradt. A fél nem hivatkozhatik pótkiszabással, illetve uj kivetéssel szemben az eredeti illeték, adó jogerejére. Az adó és illeték tekintetében mégis alakilag jogerősnek kell vennünk azt a határozatot, fizetési meghagyást 1.) amely ellen törvényes határidőben jogorvoslattal a fél nem élt, 2.) ha pedig a jogorvoslati eljárást igénybe vette, az végső fokon eldöntetett, 3.) végül a jogorvoslat visszavonása esetében. Ezt röviden úgy fogalmazhatjuk meg, hogy jogerős minden jogorvoslat alatt nem álló ^köztartozása («esedékes közadó»). Dogmatikai szempontból következetes ugyan Baumgarten idézett müvében (VI. fejezet) foglalt azon kijelentés, hogy az illetéket megállapító alsófokú kiszabás még formálisan sem emelkedik jogerőre, mert a felettes hatóságnak jogában áll akár a jogorvoslat incidense alkalmával, akár hivatalos felülvizsgálat kapcsán az intézkedéseket a törvénnyel összhangzásba hozva, kijavítani és hogy ennélfogva itélt dolognak csak a közigazgatási bíróság által eszközölt illetékmegállapítások tekinthetők s az illetékeknek ezen két éven belüli felemelését a jogerő korlátozásának mondja. Az én szerény véleményem szerint azonban az előadottak összegezéseképen az adókivetések és illetékiszabások tekintetében a felek által való megtámadhatatlanságot kell érteni és így az illeték elsőfokú kiszabását alakilag jogerősnek kell tekinteni, ha jogorvoslat nem adatott be, vagy az visszavonatott, illetve a jog-