Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - Mit értünk jogerős köztartozások alatt?

Dr. Sztojka M.: Mit értünk jogerős köztartozások alatt.53 orvoslati eljárás kimerítetett és pedig tekintet nélkül arra, hogy az illeték vagy a társulati adó 2 éven belül pótlólag felemeltetik-e, illetve új adókivetés rendeltetik-e el a felülvizsgálat eredménye alapján. Ha erre való tekintettel nem ismernők el az illetékek alaki jogerejét, akkor isi azt kellene mondanunk, hogy jogorvoslat hiányában két év múlva már alakilag jogerős az illeték. Vagyis, amint előbb mondottuk^ alakilag jogerősnek kell vennünk minden jogorvoslat alatt nem álló köztartozást, illetve, ha a fél szabályszerű időben jogorvoslattal élt, de másodfokú határozat ellen panaszt nem nyújtott be, e határozat res iudicata; ha pedig- tovább panasszal élt. csak a közigazgatási bíróság ítélete res iudicata (1896:XXVI. t.-c. 139., 142. §.).^ Egyébként közigazgatási jogunkban űj jogintézményként szerepel a jogerős kihágási határozatok kivételes felülvizsgálata, a 65.000/1909 B. és I. M. sz. r. 196. §-a értelmében quasi közérdekből, mely szerint a tiszti ügyész bármily kihágási ügyben hozott jogerős ítélet stb. ellen a harmadfokú hatóságnál kivételesen határidőhöz nem kötött jogorvoslattal élhet, ha a határozat törvénybe ütközik. A közigazgatási judikatura áttekintése azt mutatja, hogy igen nagy nehézséggel, következetlenséggel jár az, ha a közigazgatási törvények alkalmazása közben a jogerőnek legmodernebb elveit alkalmazzuk. (Baumgarten id. műve VII. fej.). Rámutatok még a K.K.H.Ö. 19- §-ának 2. bekezdésére, amely szerint az adótartozás vagy az alap hibás kiszámítása, a tartozásnak nem a valódi fizetési kötelezettre történt kivetése (kiszabása), valamint többszörös megadóztatása (kiszabás) esetében a kivetett (kiszabott) összegnek megfelelő helyesbítése, illetőleg törlése az elévülési határidőn (5 éven) belül bármikor kérelmezhető, viszont e szakasz 3. bekezdése értelmében, amenynyiben a jogerős tartozás bármilyen számmüveleti, vagy leírási tévedés folytán akár az adózó, akár a kincstár kárára hibásan számíttatott és vettetett ki, a m. kir. adóhivatal a hibásan kiszámított és kivetett összeg helyesbítését a kivetésre megállapított elévülési határidőn belül hivatalból elrendelni köteles. Ezek az egyes adóleírások esetei, amikor az adók helyesbítése 5 éven belül teljesíthető. Most már, ha a K.K.H.Ö.-ben, illetve egyes törvényekben megállapított jogorvoslati határidők lejártak, anélkül, ho^gy s> fél valamely közadó ellen a jogosság és helyesség tekintetében jogorvoslattal élit volna, miért ne beszélhetnénk, arról hogy a köztartozás alakilag jogerőre emelkedett. Hiszen nem tudható, hogy az 5 évi elévülési időn belül adóhelyesbítést a fentmegjelölt címeken fog-e kérni, illetve ilyen jogcímek fennforgása megállapíttatik-e majd, úgyszintén nem lehet tudni, hogy két éven belül pótilleték ki fog-e szabatni,/ illetve a társulati adóra új kivetés el fog-e rendeltetni. S ha tényleg ezen időszakok alatt az alapkivetések nem változtattatnak meg, ezen köztartozások