Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - Mit értünk jogerős köztartozások alatt?

Dr. Sztojka M.: Mit értünk jogerős köztartozások alatt. 51 A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901 :XX. törvény 8. §-ának 3. bekezdése szerint a felebbezhető határozat jogerőre emelkedés lelőtt csak az esetben hajtható végre: a) ha a törvény, miniszteri rendelet, vagy szabályrendelet azt kifejezetten megengedi; b) ha fontosabb közérdekről^, vagy közveszély, avagy helyrehozhatatlan kár elhárítása céljából a határozatnak haladéktalan foganatosítása szükséges. Ezen törvényes rendelkezés a tulajdonképen iközigazgatási eljárás szabályozza ugyan az adó- és illetékügyeket kivéve de a jogerőre vonatkozó kijelentései az általános jogi alaptanokkal vannak összhangban és így a fogalom meghatározásai irányadók az adóigazgatás területére is. E törvényben sincs meghatározva, hogy mit kell értenünk jogerő alatt, de a fenti, már hivatkozott törvényhelyekben említett kijelentésekből megállapítható, hogy az esedékes, de jogorvoslat alatt nem álló (tehát a jogorvoslat vagy elmulasztatott, vagy kimerittetett) adókivetések és illetékkiszabások alakilag jogerősek. Az, hogy valamely kivetett adó, vagy illeték ellen éltek-e jogorvoslattal, az ezen köztartozásokat nyilvántartó hivatalok mindig meg tudják állapítani az adófőkönyvek, illetve számfejtőkönyvek alapján, mert a K. K. H. Ö. 111. §-ához fűzött Utasítás 1. bekezdése •értelmében a községi elöljáróság, városi adóhivatal az adótokönyv jegyzet hasábjában a felebbezésekre vonatkozó adatokat feljegyzi, úgyszintén a m. kir. adóhivatal az illetékekről vezetett számfejtőkönyvekben feljegyzi az Adóhiv. Utasítás értelmében. A K. K. H. Ö. 32. §-ának szövegezéséből is az tűnik ki, hogy a jogerősen megállapított közadók alatt az u. n. alakilag jogerős közadókat kell érteni. Ugyanis amidőn e szakasz arról rendelkezik, hogy a tévesen befizetett, vagy jogellenesen beszedett közadók visszatérítése — tartozatlan fizetés cimén — az elévülési (5 évi) határidőn belül kérhető, kimondja, hogy e rendekezés alapján azonban a jogerősen megállapított közadók — akár elmulasztatott, akár nem merittetett ki a jogorvoslat — nem kövefelhetők vissza. Ezen szövegezésből a contrario következik, hogyha jogorvoslat adatik be valamely adókivetés, vagy illetékkiszabás ellen, ,ezen közadók jogerőre nem emelkednek, s megfordítva, ha jogorvoslat nem adatott be, akkor azok jogerősekké válnak. Vagyis amint Balogh Arthur mondja (Politika 1910. 352. old.), ha a kellő módon tudomásul adott közigazgatási határozat a felek által megtámadhatatlanná válik, bekövetkezik a határozat jogerőssége s hangsúlyozza, hogy a közigazgatási határozatoknak nincs meg a teljes jogereje, vagyis nemcsak a feleket, hanem a hatóságokat is kötő hatása, mert ha a közigazgatási határozat jogerőre emelkedett is, a hatóság utólag megváltoztathatja azt saját elhatározásából is. Mivel a közigazgatási hatóságok közfeladatokat oldanak meg, tehát közérdek követeli meg azt, hogy ha azáltal később uj helyzet állott elő, hogy az előző intézkedés