Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - NÉHÁNY BÜNTETŐ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN LEROVANDÓ TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKEK

Joggyakorlat. 41 Kereseti adó. K. H. Ö. 13. §. 4. Tanulmányút költségei üzleti kia­dásként csak akkor számolhatók el, ha a tanulmányút egy már lekötött vagy lekötésre kilátásban levő vállal­kozás érdekében történik. Indokok: A panaszos fél általános kereseti adóalapja az eredmény számla adatai alapján állapíttatott meg, s a kifogás az, hogy az amerikai tanulmányút címén kiadásként el­könyvelt 7690 pengős tétel a mérleg­szerű eredményhez hozzáadatott. A panasz alaptalan. A adózó fél e tételnek az adóalapba történt bevonása ellen azzal érvel, hogy az amerikai tanulmányút foglal­kozásának természetéből folyó szük­ségesség s a kereseti adóról szóló 1927. évi 300. P. M. számú Hivatalos összeállítás is megengedi a nyers be­vételnek ily címen való csökkentését s a pénzügyi hatóságra csak annak ku­tatása és megállapítása tartozik, hogy a tanulmányút tényleg megtör­tént és arra a szóbanforgó költség tényleg felmerült-e. Az említett H. Ö. 13. §-ának (1.) bekezdése 1. pontjához fűzött utasí­tás (4.) bekezdése, valamint a 15. §. (2.) bek. 3. pontjához fűzött utasítás (6.) bekezdésének egybevetése mellett nem kétséges, hogy csak azok az uta­zási költségek vonhatók le a nyers­bevételből, amelyek az üzlet vitele ér­dekében, a nyers bevétel előteremté­sére annak állandó biztosítására szol­gálnak, s a vállalat forgalmával arányban állanak. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan nem zárja ki azt, hogy valamely ta­nulmányút költségei üzleti kiadás­ként elszámolhatók ne lennének — azonban a bíróság megítélése szerint kétségen felül áll az is, hogy egy ta­nulmányút költségeinek ilyen elszá­molására csak akkor van mód, ha a tanulmányút már egy lekötött, vagy lekötésre kilátásban levő vállalkozás érdekében történik, s a költség az ilyen konkrét vállalkozásból várható bevétellel arányban áll. Az adózó fél az ilyen konkrét vál­lalkozásra rá sem mutat, sőt beis­meri, hogy az amerikai utazás egy társadalmi jellegű csoportos átkelés­sel volt kapcsolatban, az utazás költ­ségei a kimutatott forgalommal szem­ben aránytalanul magasak. Ezekből az okokból és mert a jöve­delemadó alapjába az általános ke­reseti adó alapja változatlanul átszá­mítandó, végül, mert a panaszirat a másodfokú határozatot egyéb vonat­kozásában nem támadja: a rendel­kező rész értelmében kellett hatá­rozni. (M. kir. közigazgatási bíróság 4792/1930. P.) Társulati adó. T. H. Ö. 13 §. 5 pont. 5. Vállalat berendezzésének költsége nem alapítási költség és így adómen­tes leírásának nincs helye. Indokok: Alapítási költségek alatt azokat a kiadásokat kell érteni, me­lyek a vállalat alapítása körül felme­rültek. Ezek a kiadások a vállalat ré­szére veszteséget jelentenek, mert azokkal szemben vagyontétel nem ke­letkezett és ezért lehet ezeket a költ­ségeket a vállalat fennállásának első öt évében az 1927. évi 400/P. M. sz. H. Ö. 13. §-ának 5. pontja alapján adómentesen leírni. A vállalat berendezésének költsége azonban nem tartozik az alapítási költségek közé ,mert a berendezés va­gyantételt jelent és az arra fordított kiadás í em veszett el a vállalatra nézve, mert a kiadással szemben a va­gyontétel keletkezett. A berendezés beszerzése által a mérleg egyenlege nem változik és azért a berendezés le­írása a 13. §. 7. pontja szerint adó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom