Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - NÉHÁNY BÜNTETŐ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN LEROVANDÓ TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKEK

26 Rendeletek (1) A határozati illeték a rágalmazás vétségénél, valamint a nem testi bántalmazással elkövetett becsületsértés vétségénél és a hírlapi helyreigazitási ügyekben /l. §. (1) bek., 2. a) és b) és 4. pont) ft járásbirósági eljárásban 3 pengő, a törvényszéki; eljárásban 6 pengő. (2) Az 1. §-ban felsorolt többi ügyben a határozati illeték a járásbirósági eljárásban 15 pengő, a törvényszéki eljárásban 30 pengő. (3) Büntető parancs kibocsátása esetében határozati illeték nem jár. Az ügyben később, esetleg hozott ítélet illetékét azonban ily esetben is le kell róni. 6- §• (1) A rágalmazás vétségénél és a nem testi bántalmazással elkövetett becsületsértés vétségénél, valamint a hírlapi helyreigazitási ügyekben (1. §. (1) bek. 2. a) és b) és 4. pont) a magánvádló az elsőbirósági és a másodbirósági eljárás illetékeit — választás szerint — átalányban is leróhatja. (2) Ez az illetékátalány az elsőbirósági eljárásban: a járásbirósági eljárásban 5 pengő, a törvényszéki eljárásban 10 pengő, a másodbirósági eljárásban pedig 10 pengő, illetve 20 pengő. (3) Ha a magánvádló az általányban való illetéklerovást választotta, az átalányt az eljárás megindításakor, illetőleg a fellebbezés előterjesztésekor kell lerónia. Ez esetben az elsőbirósági eljárásban, illetőleg a másodbirósági eljárásban a törvénykezési illetékeknek külön-külön lerovása alól fel van mentve. Ha azonban az átalányt az eljárás megindításakor illetőleg a fellebbezés előterjesztésekor egyáltalán nem vagy egészen rótta le, később az átalányban való lerovást már nem választhatja, hanem az illetékeknek külön-külön lerovására köteles. Az átalány választása esetén az 5 vagy 10 pengő átalányt már a feljelentés alkalmával le kell róni; ha tehát a feljelentést a rendőrhatóságnál terjesztik elő, akkor már a rendőrhatóságnál el kell dőlnie, hogy a feljelentő az illetékátalányt választja-e. Aki a feljelentés alkalmával csak 2 P. bélyeget ragasztott (2. §. 2. bek.), annak az elsőbirósági eljárás további folyamán feltétlenül esetenkint bélyegeznie kell. Az elsőbirósági átalányban a felebbezés illetéke nincs benne. A fellebbezés előterjesztésekor tehát ismét az a helyzet áll elő, hogy vagy le kell róni az ebben az esetben 10 P, illetőleg 20 P. átalányt, vagy pedig csupán a fellebbezésre járó 5 vagy 10 P. illetéket (2. §. 1. bek./ 5100/1931. M. E. sz. rend." 43. §. 1. pont) kell leróni, de az utóbbi esetben a fellebbviteli eljárás további során esetenként bélyegezni 'kell. (4) Az illetékátalány lerovása a semmiségi panasz illetékének lerovása alól nem mentésit, s nem terjed ki továbbá az újrafelvételi eljárásra/ amelyben tehát uj illetéklerovásnak van — esetleg ismét átalányban helye. (5) Az 1. §-ban felsorolt többi ügyben az illetéket átalányban leróni nem lehet.