Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - NÉHÁNY BÜNTETŐ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN LEROVANDÓ TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKEK

Rendeletek 25 cselekmények miatt indul meg, vagy van folyamatban, amelyek miatt részben közvádnak, részben főmag-ánvádnak van helye. Ebben az esetben, ha a 'sértett a közvádló által el nem vállalt vagy elejtett vádnak képviseletét átveszi, őt csak mint pótmagánvádlót — és nem mint egyuttal főmagánvádlót is — terheli az illetékkötelezettség. 2- §• (1) Az 1. §-ban felsorolt eljárásokban, hacsak ez a fejezet mást nem rendel, a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban irányadó illetékügyi jogszabályok (1914:XLIII. t-c. 1920:XXIV. t-c. II. fejezet, 5.100/1931. M. E. sz. rend. III. cim, 5.800 1931. M. E. számú rendelet stb.) megfelelő alkalmazásával ugy kell a törvénykezési illetéket leróni, hogy az eljárás tárgyának értékét a járásbirósági eljárásban 1000 pengőnek, a törvényszéki eljárásban pedig 2000 pengőnek kell tekinteni. Ez az értékfikció csupán a törvénykezési illetékekre irányadó. Nem vonatkoztatható ellenben az okirati illetékekre, igy különösen nem vegyíthető össze a meghatalmazás okirati illetékének az 5.100/1931. M. E. számú rendelet 7. §-ában foglalt szabályaival. Ebből az következik, hogy a büntetőügyekben adott meghatalmazás mindig, tehát a rágalmazás, becsületsértés stb. esetében is 2 P. okirati illeték alá esik. (2) A bíróságnál tett feljelentés (vizsgálati indítvány, vádinditvány) első példányának első ive 2 pengő illeték alá esik. Ezt az illetéket akkor is le kell róni, ha a feljelentést a rendőrhatóságnál nyújtják be vagy adják elő. Ugyanis a beadványi illetékkötelezettségre nem a benyújtás helye, hanem az az irányadó, hogy mely hatóság hivatott az érdemi döntésre. Erre /pedig — ezekben az esetekben — mindig a büntető bíróság a hivatott. (3) Az illetékszabályok alkalmazása szempontjából a semmiségi panasz a felülvizsgálati kérelemmel, a jogorvoslatnak külön előterjesztett Írásbeli indokolása az előkészítő irattal, az újrafelvételi kérelem pedig a perujitási keresetlevéllel esik egy tekintet alá. 3. §. (1) A vádlott — kivéve a biróküldési indítványt (1. §. (1) bek. 3. pont) — nincs kötelezve illetékek lerovására. (2) Ez a szabály nem érinti a vádlottnak azt a kötelességét, hogy a szegénység folytán illetékmentességben részesített magánvádlót terhelő illetéket a 8. §.-ban meghatározott esetben megfizesse. . , ' 4. §. (1) Ha több magánvádlónak különálló ügyét egy eljárásban egyesitik, mindegyik magánvádló külön tartozik az illetékeket leróni. Ha ugyanannak a magánvádlónak több ügyét egyesítik, az egyesítéstől kezdve '— az 1. §. (3) bekezdésének megfelelően — csak egyszer kell az illetéket leróni. (2) A vádlottak száma az illetékre közömbös. (3) A viszonvád esetében az illetékeket mindkét vádra vonatkozó eljárásban külön kell leróni.