Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Egyházi adók rendezéséről

Dr. Diczig Alajos: Az egyházi adók rendezéséről. 17 jaiból való rendezése nagyon kívánatos. A rendezés alapfeltétele, hogy az egyházközséghez tartozás a kényszertársulás (Zwangsverband) elvi alapjára alapíttassák, amihez viszont a katholikus autonómiák ^örvénybe iktatása kívántatnék, másfelől pedig az aiitonom egyházközségeket is országos törvénnyel kellene felruházni adóztatási joggal.» *) Az egyházadók ügye tehát még ma is rendezetlen. Önkéntelenül is felmerül az a kérdés, mi annak az oka, hogy az egyházadók rendezésében három évtized alatt haladás nem történt annak ellenére, hogy a kormányzat részéről bizonyos (törekvéseket a szabályos iránt észlelhetünk? Még mielőtt erre a kérdésre megkísérelném a magyarázatot megtalálni, félreértések elkerülése végett meg kell jegyeznem, hogy az «egyházadók rendezése» alatt elsősorban az u. n. hitközségi adóknak a rendezését értem. Az u. n. felekezeti iskolai adók kivetésének jogalapját az 1868 : XXXVIII. t. c. 11 és 45 §-ai félreérthetetlenül megállapítják, s bár ebben a itekintetben is kívánatos lenne, főleg az adóalap pontos meghatározásával, a felekezeti iskolai adóknak az ujabb jogfejlődéssel kapcsolatba hozatala, — fejtegetéseimben elsősorban az u. n. «hitközségi adók» rendezését tartom szem előtt. Annak okát, hagy az egyházi adók rendezése a mai napig nem történt meg, elsősorban abban találom, hogy ez az adóteher a múltban nem volt tul nagy és igy az adóalanyok nem érezték annak szükségességét, hogy ezt a kérdést rendezzék. A szabályozás iránti óhaj egyenes arányban nő az adóteher súlyosságával. Már pedig a háború előtt a hívekre elsősorban a felekezeti iskolák fenntartása címén nehezedett az iskolaszékek által évrőlévre megállapított iskolai adó. A háború után, kapcsolatban azzal, hogy több helyen a felekezetek uj alsó és középfokú iskolákat állítottak fel, uj iskolákat építettek, uj tanerőket kellett fizetni, kénytelenek voltak az iskolák fenntartásával járó terheket fokozott mértékben a hívekre hárítani. Fokozódott a teher különösen akkor, amikor az államháztartás nehéz helyzetbe jutásával kapcsolatban az egyideig rendkívül bőkezű államsegély támogatást a kultuszminisztérium az egész vonalon megvonta illetőleg erősen csökkentette. De nemcsak az iskolai terhek emelkedtek, hanem megváltozott a helyzet az egyházak anyagi körülményeiben is. A háború és a háború utáni idők, valamint a békeszerződés olyan súlyosan megrázkódtatták az egyházak anyagi Helyzetét, hogy sok helyen nemcsak az iskolákkal járó kiadások, hanem még az egyházi belső szükségletek fedezése érdekeben is az egyházaknak a hivek áldozatkészségéhez kellett folyamodniok. *) Lásd: dr. Csulak—dr. Pilisy—Frimmel: «Magyar Pénzügyi Jog» Budapest, 1930. 662 oldalon.