Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 4-5. szám - A házingatlan túladóztatása

Dr. Zerkovitz Zsigmond: A házingatlan túladóztatása. 95 végrehajtást vezetni, árverést megkísérelni, mert a behajthatatlanságot csak az árverési nemleges jegyzőkönyvvel, vagy pedig a sorrendi végzéssel lehet igazolni. Ezáltal a már eleve is sikertelennek látszó bírói végrehajtási eljárással, ennek felesleges költségeivel emelkedik a háztulajdonos bérvesztesége, de e mellett a háztulajdonost arra kényszeríti ez az eljárás, hogy a tönkrement lakóikkal szemben kíméletlenül járjanak el. Módot kell találni a kincstárnak, hogy méltánylást érdemlő esetekben ne legyen kénytelen a háztulajdonos a hiába való és a bérlőn be nem hajtható végrehajtási költségeket okozni csak azért, hogy a megkísérelt végrehajtás eredménytelensége igazolva legyen. Az ezirányu 14.500/1932. számú P. M. rendelet bár némileg könynyit a helyzeten, kimondván, hogy olyan bérlet tárgyaknál, melyeknek évi bére az 1200 pengőt meg nem haladja, a bér behajthatatlanságát tanukkal lehet igazolni. — E rendelet szerint legfeljebb hat havi bér-hátralék törölhető, hacsak a háztulajdonos nem igazolja, hogy a bérlő eltávolításában bírói, vagy más hatósági rendelkezés korlátozta. A háztulajdonos szempontjából a behatj'hatatlanság igazolása tekintetében nem tehető különbség a tekintetben, (hogy a bérleményért a bérlő többet, vagy kevesebbet fizet 1200 pengőnél. E rendelet intézkedései megfelelően kiegészítendők. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításánál 1924. évben fontos szerep jutott a lakásbérek fokozatos emelkedésének. Akkor még a lakásbérek fokozatos felszabadítása alatt azok fokozatos emelkedését kellett érteni. Ez pedig kettős célt szolgált: a házak emelkedő hozadékukkal hitelezési alapul szolgálhattak és ezzel eléretett az a másik cél is, hogy az emelkedő bérjövedelemmel a házadó hozama is emelkedhetett. A külföldről belföldre jutó kölcsönök igen lényeges százaléka találta meg a pénzintézeteinken keresztül fedezetét a házakra bekebelezett jelzálogjogban és ez a fedezet eddig minden más fedezetnél biztonságosabbnak bizonyult. Negyedévről-negyedévre a pénzintézeteknél befolyó annuitások ezek üzletvitelét rendezettebbé tették, és hogy pénzintézeteink jobban megállták az ipari és mezőgazdasági válságot, hogy olyan eset mint pl. a Bodencreditanstalt esete, nálunk elő nem fordult, amely Austria mai pénzügyi krízisének egyik indító oka, annak része van az egészségesebb tőkecirkulációban, amely abban mutatkozott, hogy a magasabb és rendszeresebb hozadékú házbirtok jobb hitelbázisul jelentkezett, mint az iparvállalatok. Az a tény, hogy pénzintézeteink a há zakra adott kölcsönökkel erősebben vannak érdekelve, —nemcsak az új, adómentes, hanem a régi, teljes adó alá eső házaknál is — maga után vonja azt, hogy az oly adópolitika, amely ezen kölcsönök törlesztését veszélyezteti, elhibázott és nemcsak a háztulajdonost, hanem rajta keresztül a pénzintézeteket is sújtja. Nem érdektelen jelenség, hogy a háztulajdonosoknak sem nálunk, sem külföldön nincs politikai súlyuk. Ha a német ház-