Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - NAGY FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK AZ ILLETÉKHÁTRALÉKOK KIEGYENLÍTÉSÉNÉL

80 Joggyakorlat. tehertétel, amely mérlegtechnikai okból állíttatott be a mérlegbe vagyontétel gyanánt. Ez a tehertétel a vállalat nyereségét a tőketörlesztés tartama alatt évenként akkora összeggel csökkenti, amennyivel a tőkét törlesztő részlet a tényleg kézhez vett kölcsönösszeg aránylagos hányadának megfelelő összegét meghaladja. E szerint az árfolyam különbözet kiegyenlítésére fordított összeg kölcsöntörlesztésnek nem minősíthető, hanem azt természeténél fogva ugyanolyan elbírálás illeti meg, mint a kölcsön után járó kamatot vagy kezelési költséget. A vállalatnak azonban joga van ahhoz is, hogy ezt a tehertételt adómentesen leírhassa. Miután a társulati adóról szóló hivatalos összeállításnak, sem a végrehajtási utasításnak nincs olyan rendelkezése, amely ennek a leírásnak a terjedelmére vagy időtartamára nézve korlátokat szabna, ennélfogva módjában áll a vállalatnak ezt a tehertételt bármilyen részletekben adómentesen leírni. A pénzügyigazgatóságnak az a megállapítása, hogy az árfolyam különbözet csak a kölcsön felvételének évében írható le adómentesen, nem alapszik érvényes jogszabályon. Az előadottak szerint az árfolyam-különbözet nem minősíthető üzleti veszteségnek azért erre nézve a 13. §. 1. pontja alkalmazásának nincs helye. Különben is ez a pont a mérleg egyenlege gyanánt kimutatott veszteségre vonatkozik. (M. kir. közigazgatási bíróság 6658/931 P.) Általános forgalmi adó. 95691/1925. P. M. rendelet 1. §. 18. Idegen kereskedelmi őrlésnél, ha a malom a vámkeresményt eló'zetesen nem veszi ki, hanem azt is a gabona többi részével együttesen felőrli és kiszolgáltatja és az őrlést készpénzért teljesíti úgy a vámkeresményként ki nem vett gabonamennyiség is forgalmi adó alá esik. Indokok: A panasszal megtámadott határozat azért kötelezte panaszost a terhére előírt általános forgalmi adó pótlólagos megfizetésére, mert a vegyes típusú malmában készpénzért teljesített idegen kereskedelmi őrléseknél az őrlésre behozott gabona teljes értéke és a szokásos vámkeresmény együttes értékén felül — a készpénzben kapott őrlési díj után nem adózott. Panaszos ezzel szemben azt vitatja, hogy az idegen kereskedelmi őrlésre behozott gabona teljes értéke és a szokásos vámgabona értékének megfelelő készpénzben kapott őrlési díj utáni 2%-os forgalmi adót lerótta, ezen felül a tényleg az őrlésre behozott gabonából természetben tényleg ki nem vett, vagyis le nem vont fiktív, szokásos vámkeresmény után nem tartozott adózni. A panasz nem alapos. A nem vitatott tényállás szerint a panaszos a vegyes típusú malmába idegen kereskedelmi őrlésre behozoit és az adóvizsgálat alkalmával kifogásolt gabonákból az őrlés előtt a szokásos vámmennyiséget természetben nem vette ki, hanem a szokásos vámkeresmény értékének megfelelő készpénzért végezte el az őrlést és a vámkeresménnyel nem csökkentett teljes gabonamennyiségekből előállított őrleményeket hiánytalanul szolgáltatta ki az őröltetőnek. A 95691/1925. P. M. sz. rendelet 1. §-a értelmében a kereskedelmi őrlés adóalapja a malom által szállított áru értéke, vagyis az őröltető fél részérő kiszolgáltatott őrleménynek az értéke. Ez a rendelet 6. §-a (2.) bekezdésének megfelelően részletezve úgy értelmezendő, hogyha a malom az idegen kereskedelmi őrlést természetben ki-