Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - NAGY FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK AZ ILLETÉKHÁTRALÉKOK KIEGYENLÍTÉSÉNÉL

Joggyakorlat. 79 JOGGYAKORLAT I. Egyenes adók. Kereseti adó. K. H. Ö. 40. §. 15. Nem tartozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a jogo»an és helyes mérvben kivetett általános kereseti adó melyik községet illeti. Indokok: A K. H. Ö. 40. §-ának (1.) bekezdése az adófelszólamlási bizottságnak az általános kereseti adó jogossága és mérve kérdésében hozott másodfokú határozata ellen biztosít az érdekelt község részére panaszjogot. Sem ez a jogszabály, sem pedig a K. K. H. Ö. 104. §-a nem utalja a királyi közigazgatási bíróság hatáskörébe annak eldöntését, hogy a jogosan és helyes mérvben kivetett általános kereseti adó melyik községet illeti. Miután pedig a panaszos község az adózó fél terhére kivetett általános kereseti adó jogosságát és mérvét nem támadta, hanem csupán azt panaszolta, hogy a sérelmezett határozat a D. községben előírt általános kereseti adót tartotta fenn, míg a panaszos B. községben előírt adót törölte : a fentebb előrebocsátottak értelmében, hatáskör hiányában a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (M. kir. közigazgatási bíróság 23273/930 P.) Jövedelemadó. J. V. H. Ö. 3. §. 16. Külföldön közös háztartásban élő magyar állampolgárok magyar állam területéről származó jövedelme és vagyona után akkor is csak a férj terhére lehet a jövedelem és vagyonadót kivetni, ha a férjnek Magyarországon semmiféle jövedelme és vagyona sincs. Indokok: A póteljárás során megállapíttatott, hogy úgy E. B.-né panaszos, valamint a férje, E. B., külföldön közös háztartásban élő magyar állampolgárok. Ennélfogva az 500/ 1927. P. M. sz. rendelet 3. §-ának (1.) pontja, illetve 26. §-a értelmében a panaszos jövedelme és vagyona után megállapítandó jövedelem és vagyonadónak alanya csakis panaszos férje lehet és a panaszos jövedelme és vagyona után járó ezen adót is csupán a férje, E. B. terhére állapíthatók meg, noha a póteljárás során az is megállapíttatott, hogy E. B.-nak Magyarországon sem jövedelme, sem vagyona nincs és ámbár ezen a címen panasz nem is emeltetett, azonban ez hivatalból figyelembe veendő. (M. kir. közigazgatási bíróság 19293/930 P.) Társulati adó. T. H. Ö. 13. §. 17. Törlesztéses kölcsönnél mutatkozó árfolyamkülömbözet adómentesen leíi ható. Indokok: Panaszos azt kifogásolja, hogy az amortizációs jutalék fejében leírt 2000 P-t a pénzügyigazgatóság hozzáadta az adóalaphoz és a társulati adót 535 P. 88 fillérrel fölemelte. Panaszosnak 504.512 P. törlesztéses jelzálogkölcsön tartozása van. A 2000 P. leírása után a mérleg vagyon oldalán 22.000 P. amortizációs jutalékot mutatott ki. Ez a felvett kölcsön árfolyam külömbözetét egyenlíti ki. A panasz alapos. A törlesztéses kölcsönnél mutatkozó árfolyamkülönbözet a kölcsön felvételével kapcsolatos tehertétel, amelynek fejében a kölcsönt felvevő vállalat vagyona nem gyarapodik, tehát pusztán