Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A korlátolt felelősségű társaság adózása

Df. Gliicksthal A.: A korlátolt felelősségű táfs. adózása 47 zettjei közé sorozza avégből, hogy a vállalkozó kedv a kft. jogi formájának igénybevételétől el ne idegeníttessék. Felette kívánatos lenne az, ha a pénzügyi kormányzat mihamarabb valóra váltaná e törvényhozói akaratot és ha az annak értelmében átalakított adójogi rendelkezések már a kft. gyakorlati elindulásánál ott lennének az új társasági forma népszerűsítésének eszközei között. Ugy az általános kritikának, mint a törvényhozásnak álláspontja, teljes mértékben indokolt: A kft. úgy elméleti elgondolásánál, mint gazdasági hetid éltetésénél fogva nem alkalmas arra, hogy a társulati adó kötelezettjeinek sorsát ossza. Mire tanít az elméleti elgondolás? Négy évtizeddé] ezelőtt, akkor, amikor a kft. gondolata Németországban először öltött gyakorlati alakot, — az új intézményt valóban azért alkották meg, mert az 1884. évi német részvénytörvény kíméletlen szigorúságánál fogva szükségesnek mutatkozott a tökeegyesülés egy egyszerű, kevesebb technikai, igazgatási és ellenőrzési kötelékkel akadályozott formájának életrehívása. Azóta azonban négy évtizednek több ország törvényhozásán és joggyakorlatán keresztül vezetett jogfejlődése során a kft. súlypontja a leghatározottabban eltolódott. Ma a súlypont nem a kft. jogi formájának egyszerűségében, hanem annak símulékonyságában és változatosságában rejlik. A kft. ma már és különösen a magyar törvény szabályozása szerint elsősorban nem tőketársulás, hanem személyegyesülés. Azokat a törvényi rendelkezéseket (nyilvános taggyujtés korlátlan tilalma, alacsony tökeminimum engedélyezése, üzletrészátruházás megnehezítése, tagsági jogok értékpapírban való megtestesítésének teljes kizárása, stb.), amelyek a személyegyesülési jelleget világosan mutatják, itt részleteikben ismertetni nem kívánom; azokat egy néhány héttel ezelőtt közzétett dolgozatomban csoportosítottam.3 Ehelyütt a gondolat érzékeltetésének céljával — csak a társasági szerződésben összeg és esedékesség szerint szabadon meghatározható pótfizetések és iá színes tartalmú, ezernyi változatban jelentkező mellékszolgáltatások jogára, utalok, valamint az üzletrészek teljes egyediségének és különböző tartalommal (eltérő szavazó joggal, nyereségigénnyel, stb.) való felruházásának lehetőségére mutatok rá. — Ezek azok a momentumok, amelyek legfőbb tényezői a kft. individualizálódásának, annak a folyamatnak, amely a kft.-t kiemelte a tökeegyesülések egyenlősítő, uniformizáló atmoszférájából.^ A társulati adó a tőketársulásoknak specifikus adóneme. A kft., mint személgef/gesiilés, nem tartozik tehát hatályának körébe. a Jogállam. 1929. októ^r.