Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A korlátolt felelősségű társaság adózása

Df. Gliicksthal A.: A korlátolt felelősségű táfs. adózása 47 zettjei közé sorozza avégből, hogy a vállalkozó kedv a kft. jogi formájának igénybevételétől el ne idegeníttessék. Felette kívánatos lenne az, ha a pénzügyi kormányzat mi­hamarabb valóra váltaná e törvényhozói akaratot és ha az an­nak értelmében átalakított adójogi rendelkezések már a kft. gyakorlati elindulásánál ott lennének az új társasági forma népszerűsítésének eszközei között. Ugy az általános kritikának, mint a törvényhozásnak álláspontja, teljes mértékben indokolt: A kft. úgy elméleti elgondolásánál, mint gazdasági hetid éltetésénél fogva nem alkalmas arra, hogy a társulati adó kötelezettjeinek sorsát ossza. Mire tanít az elméleti elgondolás? Négy évtizeddé] ez­előtt, akkor, amikor a kft. gondolata Németországban először öltött gyakorlati alakot, — az új intézményt valóban azért al­kották meg, mert az 1884. évi német részvénytörvény kímélet­len szigorúságánál fogva szükségesnek mutatkozott a töke­egyesülés egy egyszerű, kevesebb technikai, igazgatási és el­lenőrzési kötelékkel akadályozott formájának életrehívása. Azóta azonban négy évtizednek több ország törvényhozásán és joggyakorlatán keresztül vezetett jogfejlődése során a kft. súlypontja a leghatározottabban eltolódott. Ma a súlypont nem a kft. jogi formájának egyszerűségében, hanem annak símulékonyságában és változatosságában rejlik. A kft. ma már és különösen a magyar törvény szabályozása szerint elsősor­ban nem tőketársulás, hanem személyegyesülés. Azokat a tör­vényi rendelkezéseket (nyilvános taggyujtés korlátlan tilalma, alacsony tökeminimum engedélyezése, üzletrészátruházás megnehezítése, tagsági jogok értékpapírban való megtestesíté­sének teljes kizárása, stb.), amelyek a személyegyesülési jelleget világosan mutatják, itt részleteikben ismertetni nem kívánom; azokat egy néhány héttel ezelőtt közzétett dolgozatomban cso­portosítottam.3 Ehelyütt a gondolat érzékeltetésének céljával — csak a társasági szerződésben összeg és esedékesség szerint szabadon meghatározható pótfizetések és iá színes tartalmú, ezernyi vál­tozatban jelentkező mellékszolgáltatások jogára, utalok, vala­mint az üzletrészek teljes egyediségének és különböző tarta­lommal (eltérő szavazó joggal, nyereségigénnyel, stb.) való felruházásának lehetőségére mutatok rá. — Ezek azok a mo­mentumok, amelyek legfőbb tényezői a kft. individualizálódá­sának, annak a folyamatnak, amely a kft.-t kiemelte a töke­egyesülések egyenlősítő, uniformizáló atmoszférájából.^ A társulati adó a tőketársulásoknak specifikus adóneme. A kft., mint személgef/gesiilés, nem tartozik tehát hatályának körébe. a Jogállam. 1929. októ^r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom