Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 1. szám - Az áruszállítással kapcsolatos fuvarozási költség, mint a forgalmi adó alapja
16 Dr. Tandori Dezső: Fuvarozási költs, a forrj, adónál. míg a tárgyalt ügybon az eladót terhelő s ezért az azt kifizet^ vevő által a kikötött vételárból levonásba hozott szállítási költségről van szó. A 33. §. (1) és a 31. §. (1) bekezdése alapján adóalapot képező kikötött ellenértékből pedig a 31. §. (3) bekezdés értelmében a vevő által az eladó helyett iá fuvarozónak kifizetett összeget nem lehet levonni, mert nemcsak a készpénzzel, hanem bármi más. módon történő kiegyenlítés is fizetésnek számít. Az ellenérték kiegyenlítésének módja az adóalap összegén nem változtat, tehát az Ítélet és indokolás;) helytelen azért is, mert az eladó által kézhezvett összeget tekinti eladási árnak. Téves az indokolás azért is, meri az eladót terhelő regiekÖltséget képező és az eladási árban a vevőre áthárított fuvarozási költséggel kapcsolatban azt vizsgálja, hogy az kereseti bevételt képez-e vagy sem. Az adókötelezettség szempontjából vizsgálni kell, hogy az áruszállítás kereseti tevékenységnek tekintendő-e vagy nem. De a 33 §. (1) bekezdés értelmében már a kereseti tevékenység keretében történő árúszállítás ellenértékét részeire bontani nem lehet. Ha erre mód volna, nem mondaná ki az idézett bekezdés, hogy az adóalapot képező ellenértékből nem vonható le az a rész sem, amit az átruházó vám, fogyasztási adó, vagy más közszolgáltatás megtérítéséül felszámít, bár kétségtelen, hogy ez sem jelent az eladónak „kereseti bevételt". Ha ilyen megosztásnak helye volna, a regieköltségek s az árú beszerzésre fordított kiadások mind levonhatók lennének az adóalapból. Az utasítás 41. §. (5) bekezdése második mondatában foglalt ez a kitétel, hogy „mint nem saját tevékenységből származó bevétel" csak az intencióját magyarázza annak a mentességnek, amely az ítélet indokolásában tárgyalt tényállástól eltérő tényállásra vonatkozik. Ebből tehát analógiát vonni nem lehet' olyan jogszabályokkal szemben, amelyek épen a tárgyalt esetre vonatkoznak. Az említett mondatnak utolsó szavai „az adóalapból leszámíthatok" pedig csak annyit jelentenek, hogy a vételáron felül felmerült fuvarozási költség együttesen képezné az adóalapot, amelyből a speciális jogszabály folytán a vételáron felül tényleg felmerült és a vevőt terhelő költség levonható. Az utasításnak a jogszabályt magyarázó ez a mondata nem lehet alkalmas arra, hogy más tényállásra vonatkozó törvényi jogszabályt erre való utalással mellőzni lehessen. Az Ítélet lényegét feltüntető összefoglalásból pedig az indokolásban hivatkozott jogszabályban még feltüntetett „és a vevőt terhelő" szavak is kimaradtak, úgy, hogy ebben a formában aztán teljesen téves a jogszabályok megvilágítása. Ez az Ítélet azonban csak az ebben tárgyalt konkrét ügyre szigetelődik. A bíróság későbbi joggyakorlata az előbb ismer-