Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Az áruszállítással kapcsolatos fuvarozási költség, mint a forgalmi adó alapja

Dr. Tandori Dezső: Fuvarozási költs, a forg. adónál. 15 merült költséget meghaladó összeg az alapügylet szerint megállapítandó adóalaphoz hozzászámítandó. A joggyakorlat az ismertetett jogszabályok alkalmazása körül egységes volt. Az „Az Adó" 1928. évi XVI. évfolyamának 181. oldalán ismertetett 2704/1926. P. számú közigazgatási bírósági ítélet azonban más álláspontra helyezkedett. Az ítélet ismertetése a következő volt: „78. Ha az átruházó az eladott árút nem maga szállítja a vevőhöz, hanem azt más vállalkozó eszközli, az ezzel felmerülő költségek nem az eladó kereseti tevékenységéből folyó bevételek, tehát az eladó adóalapjához sem számíthatók hozzá. Indokok: Az 1921:XXXIX. t.-c. 33. §-ának 2. bekezdéséből, illetve a 130.000/1921. sz. pénzügyminiszteri végrehajtási utasítás 41. §-ának 5. bekezdéséből kitünőleg az adóalaphoz csupán azt a szállítási költséget kell hozzászámítani, amelyet az átruházó az eladott árúnak saját fuvarozó eszközeivel való hazaszállítása címén a vevőnek felszámít és attól kézhez vesz. Az esetben azonban, ha az átruházó az eladott árút nem maga szállítja a vevőhöz, hanem a szállítást más vállalkozó eszközli, akkor az ezzel kapcsolatban tényleg felmerült és a vevőt terhelő költségek, mint nem az eladó saját kereseti tevékenységéből eredő bevételek, az eladó adóalapjához hozzá nem számíthatók. Minthogy a jelen esetben az eladott árú fuvarozását nem a panaszos eszközölte és a szállítási költségeket nem is a panaszos, hanem a vevő maga fizette ki a vasútnak és az idegen fuvarozóknak, s ezt az összeget a panaszos által eladott tojás darabonkint megállapított árából a vevő levonásba hozta, illetve a vett tojásért tényleg annyival kevesebbet fizetett a panaszosnak, mint eladónak: a forgalmi adó alapjául veendő eladási árnak nyilvánvalóan csupán az utóbbi, az eladó által tényleg kézhezvett összeg tekinthető és az adóalaphoz hozzá nem számíthatók a panaszosra nézve kereseti bevételt nem jelentő és hozzá egyáltalán be nem folyt szállítási és az ezzel kapcsolatos egyéb költségek". Az indokolásból úgylátszik, hogy a vételár annak figyelembevételével volt megállapítva, hogy az eladó egy bizonyos helyre tartozik a tojást szállítani. A szállítási költséget azonban az idegen fuvarozónak az átvételkor az eladó helyett a vevő fizette ki. De mivel ez a költség az eladót terhelte, a vevő a kikötött vételárból levonta, s a különbözetet fizette meg az eladónak. Ilyen tényállás mellett a 33. §. (2) bekezdése, illetve a 130.000/1921. számú végrehajtási utasítás 41. §. (5)^ bekezdése nem lett volna alkalmazható, mert ezek a jogszabályok mint az indokolás helyesen említi, a vevőt terhelő, tehát a kikötött vételáron felül felmerült fuvarozási költségekre vonatkoznak,