Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A malmok általános forgalmi adója

Dr. Sztojka Miklós: A malmok ált. forg. adója. 7 tébem az árúszállítások és munkateljesítmények megadóztatására vonatkozó szabályok alkalmazandók' az őrlés (stb.) egyés nemeire. Ezen idő óta hat gazdasági éven át három alapvető rendelettel szabályoztatott a malmok általános forgalmi adózása és pedig az 1924/925. gazdasági évre az 5600/ 1924. P. M. (a vámmalmok átalányozására vonatkozólag az 5691/1924. P. M.) számú rendelet, az 1925/1926., 1926/1927., 1927/1928. és 1928/1929. gazdasági évre, tehát négy évre a 95,691/1925. számú ós a folyó gazdasági évre a 93.800/1929. P. M. VlII./b. számú pénzügyminiszteri rendelettel. A folyó gazdasági évre érvényben levő utóbbi rendeletben fel vannak dolgozva és be vannak illesztve azon témák, amelyek az előbbi rendeletek hatályban léte alatt külön, rendeletekben, közigazgatási bírói ítéletekben, illetve pénzügyminiszteri döntésekben szabályoztattak, így különösen a vámkereset értékesítésére, a cseretelepek forgalmára, adó alá vonására vonatkoznak. Amidőn a folyó gazdasági évre érvényes 93.800/1929. P. M. számú rendelet (R) 1. §-<a megállapítja, hogy az őrlés stb. vagy vámőrlés, vagy kereskedelmi őrlés lehet, a malmok kereseti tevékenységeké] >en a malmok által végzett őrlést, liántolást, darálást és általában a malmoknak minden kereseti tevékenységét sorolja fel és ezzel a malmi üzemi tevékenység eme felsorolása az új rendeletben bővült a malmok minden kereseti tevékenységének megemlítésével, mely után zárójelben fel van sorolva a „kendertörés, olajütés, paprikaőrlés stb." Ezen zárójelben való példaképen felsorolásból az tűnik ki, hogy ezen tevékenység a malom kikészítő melléküzemágának volna tekintendő. Ezen megkülönböztetés azonban semmi befolyással nem bír a tekintetben, hogy amennyiben fentemlített bármely malmi tevékenység folytán előállított teirmelvény kereskedelmi forgalomba hozatal céljából dolgoztatott fel a malomban, ezen tevékenység kereskedelmi őrlésnek stb. ós ne vámőrlésnek stb. tekintessék. A R. 2. §-a meghatározza a vámőrlós, 3. §-,a pedig a kereskedelmi őrlés fogalmát, A kereskedelmi őrlés meghatározásánál még az őrlési adó ideje óta változatlan szöveget használja, megemlítve a kereskedelmi őrlés két csoportját: a saját és kereskedelmi idegen, őrlés eseteit, de most már zárójelben ki is van fejezve, hogy van „saját kereskedelmi őrlés" és „idegen kereskedelmi őrlés." A vámőrlés meghatározásánál, mint eddig is, a kritérium az, hogy a malom által a malmi üzem körében előállított termeivények — ideértve az ú. n. gazdasági őrlést is (saját malomban, saját: házi, vagy gazdasági szükségletre végzett őrlést stb.) — akár az őröltető fél, akár a malom által ne hozassanak kereskedelmi forgalomba, hanem a, feldolgozás folytán előállott termel vényeket az őröltető (stb.) fél „saját: háztartása-