Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Vitás kérdések a társulati adónál

Dr. Túry Zoltán: Vitás kérdések a társulati adónál. tartalékokat, a 15. §. végül azokat a bevételi tételeket részletezi,, amelyek — ha szerepelnek is a nyereségveszteségszámlán, vagy a mérlegben — a társulat adóköteles jövedelmeinek nem minősíthetők. Az alábbiakban ennek a cikknek könnyebb áttekinthetősége okából a tárgyalandó tételeket a levonható tételek címe alá csoportosítom és itt részletezen a le nem vonható tételeket is. U. Levonható tételek.. a) Előző évi veszteség. A törvény csak az adóalapul szolgáló mérleget közvetlenül megelőző évben szenvedett valóságos veszteség levonását engedi meg és nem a már korábban szenvedett és a mérlegben valamely formában még mindig szereplő veszteségnek levonását is. Ha tehát a közvetlenül megelőző év önmagában veszteséget nem mutat fel, ezen a címen levonásnak akkor sincs helye, ha a régebbi évek vesztesége olyan nagy volt, hogy abból egy részt a vállalat még az előző évre is áthozott. (28598/918 és 7834/922). Azonban az előző év veszteségét akkor is le kell vonni, ha ez valamely okból az adókiszámítás alapjául szolgáló nyereségveszteségszámlán elszámolva nincs (16439/927); pl. részvények lebélyegzésével, névértékleszállítással fedeztetett. Az adóévet megelőző egyévi veszteség alatt csupán a valóságos veszteség érthető, nem pedig a multévi adóalap kidolgozásánál mutatkozott mínusz (26463/918), — épen azért, mert ebben a mínuszban olyan tételek is fordulhatnak elő,, mint pl. még megelőző évi veszteség, amelyek levonásul el nem fogadhatók. b) Az üzemet terhelő illetékek. A törvényben tilalomként van kimondva az az elv, hogy az üzemet nem terhelő illetékeket üzleti kiadásként elfogadni nem lehet. Az üzemet terhelő illetékek alatt a törvény azokat az illetékeket érti, amelyek a szoros értelemben vett üzletvitellel kapcsolatosak (ilyenek a nyugták, számlák, üzleti levelek és könyvek, kötvények illetéke, az alkalmazottak, az igazgatóság és felügyelőbizottság nyugtáinak illetéke, az iparkamarai illeték, perbeli illetékek; ellenben az üzemvitellel nem kapcsolatos, pl. üzleti helyiség céljaira szolgáló székház adásvételi illetéke (4234/927.) osztalékok illetéke, vagy a 27606/918. sz. ítélet szerint a részvénykibocsátási illeték üzemet nem terhelő illetékként kezelendő. Ujabban a közig, bíróság engedett merev álláspontjából és 20975/926 sz. ítéletében az első kibocsátás illetékét üzemi illetékként acceptálta. Akit ez az utóbbi kérdés részletesebben érdekel, annak figyelmét legyen szabad az Adó 1928. évi utolsó számában közreadott e című tanulmányomra felhívnom. A bélyeglerovás elmulasztása vagy késedelmes befizetés miatt kirótt és fizetett felemelt illeték, illetőleg bírság az alap2—3. sz. 53