Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Vitás kérdések a társulati adónál

Dr. Túry Zoltán: Vitás kérdések a társulati adónál. adóügyi kérdéseket nemzetközi téren szabályozta. Amennyiben azonban a gazdasági tevékenység zavartalansága és a szabad gazdasági fejlődés érdekei kívánatossá tennék, hogy a kétszeres adóztatások elhárításának kérdése más államokkal való nemzetközi megállapodások utján is rendeztessék, ez elől természetesen a jövőben sem zárkózhatunk el. De nemcsak az egyenes adórendszerek külön félesége, hanem az örökösödési illeték rendszereknek nem teljesen azonos elveken történt felépítése is nemzetközi vonatkozásban kétszeres adóztatásokra vezethet. Az ilyen kétszeres adóztatásoknak kiküszöbölése iránt is gondoskodás történt. Magyarország a Németbirodalommal, (1923) Ausztriával, (1924) és Lengyelországgal (1928) kötött örökösödési adó egyezményt. Ezek az egyezmények tulaj donképen az egyenesadóügji egyezmények kiegészítésére szolgálnak. Ezenkívül adóügyi jogsegély egyezményt kötöttünk a Németbirodalommal (1923). Az egyezmények anyaga is folytonos fejlődésben van, az egyezmények mindig több és több részletkérdés szabályozására terjednek ki és tökéletesebb alakban jelennek meg. Nálunk a legnagyobb fejlődési fokot a Lengyelországgal (1928) megkötött egyezmények mutatják, melyek a legtöbb részletkérdésben a népszövetségi tanulmányokhoz igazodtak. ^ Vitás kérdések a társulati adónál Ismerteti: dr. TÚRY ZOLTÁN közigazgatási biró. Azokat az elvi szabályokat, amelyeket a vállalati mérlegnek adómérleggé való alakításakor alkalmazni Íveli, a Hivatalos összeállítás 13. 14. és 15. §-ai tárgyalják. A törvény abból a megállapításból indul ki, hogy a vállá lat a nyereségvesztcségszámlán és a mérlegben az összes üzle"' kiadásait elszámolta, sőt számot ad ott olyan kiadásokról és leírásokról is, amelyek nem szolgálják közvetlenül az üzleti eredményt. Ez a három szakasz tehát tulaj donképen az egész adómegállapítán alfája és ómegája; mindhárom szakasz felsorolása parancsoló és taxativ, tehát a mérlegszerű eredményhez mást hozzáadni, vagy abból mást levonni, mint az ott felsorolt tételeket, még analógia címén sem lehet. A 13. §. sorolja fel azokat a kiadási tételeket, amelyek üzleti kiadásként el nem fogadhatók; szabályozza az értékpapír és árukészlet értékelésének alsó határát és biztosítja az üzleti könyvekben kiütköző, de a mérlegben el nem számolt titkos tartalékok megadóztatását. A 14. §. az adómentesen képezhető 50 2-3. sz.