Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - A kétszeres adóztatás elkerülésének kérdése a Népszövetség előtt

Dr. Kneppó Sándor: Adóügyi nemzetközi egyezmények. sított pénzkövetelésekből és jogokból, a külföldi ipari és keres­kedelmi üzlettelepekből, a külföldön végzett munkából származó jövedelmek csakis az illető külföldi államban esnek jövedelem­adó alá. Kivétel csak a tőkejövedelem, mely minden esetben, ha külföldről is származik, csak a jövedelem élvezőjének lakóhe­lyén vonandó jövedelemadó alá. Ezen egyezmények szerint tehát a progresszió teljesen nem érvényesül, de ezt a hátrányt ellen­súlyozza a gyors és egyszerű kivetés lehetősége. A vagyonadóra és vagyonnövekedési adóra vonatkozóan az egyezmény javaslat előző cikkeiben lefektetett elvek alkal­mazandók, mutatis mutandis, az említett adók hozadéki vagy személyi jellegének figyelembevételével. Az egyezmény javaslat gondoskodik egy nemzetközi adó­ügyi biróság, illetőleg véleményező szerv felállításáról, melyet a Népszövetség tanácsa alakít meg, abból a célból, hogy a meg­kötött adóügyi egyezmények alkalmazásánál vagy értelmezé­sénél felmerülő vitás kérdések az ide forduló államok kifeje­zett kívánsága szerint az államokra kötelezően eldöntessenek avagy ezen szervektől csak véleményt kapjanak. A tanácskozás idejének túlnyomó részét az adóügyi egyezmény cikkeinek tárgyalása és módosítása kötötte le, a többi három eredeti javaslat aránylag igen gyorsan és csak­nem változtatás nélkül fogadtatott el. Az elfogadott egyezmények modelül fognak szolgálni azoknál az egyezményi tárgyalásoknál, melyeket az államok a jövőben kezdeményezni fognak, ellenben a már megkötött adó­ügyi egyezmények érvényességét nem érintik. így természetesen továbbra is érvényben maradnak a Magyarország által meg­kötött egyezmények is. Magyarország azon államok közé tartozik, mely eddig a legtöbb adóügyi egyezményt kötötte. Magyarország eddig Cseh­szlovákiával, (1923) a Németbirodalommal, (1928) Ausztriá­val, (1924) Olaszországgal, (1925) Jugoszláviával, (1928) és Lengyelországgal (1928) kötött egyenes adóügyi egyezménye­ket a kétszeres adóztatások elhárítása és az egyenes adóügyi összeütközések elkerülése céljából. A Jugoszláviával kötött egyenes adóügyi egyezmény még nem nyert megrősítést, ez az egyezmény, valamint a Lengyelországgal kötött egyezmény rati­fikálás előtt van, míg az említett többi állammal kötött adó­ügyi egyezmények már életbe léptek. Az a törekvésünk, hogy Romániával is kössünk adóügyi egyezményt, eddig eredményre nem vezetett. Ha ez megvalósul és ha Svájccal is kötünk egyez­ményt, aminek már akadálya nincsen, akkor Magyarország azokra a gazdasági területekre kihatóan, melyekkel jelentéke­nyebb gazdasági vonatkozásai vannak és melyekkel szemben az adóügyi összeütközéseknek nagyobb száma miatt az adó­ügyi egyezmények kötésének különösebb jelentősége van, az z.—J. SZ 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom