Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 2-3. szám - A kétszeres adóztatás elkerülésének kérdése a Népszövetség előtt
Dr. Kneppó Sándor: Adóügyi nemzetközi egyezmények. A Magyarország által megkötött adóügyi egyezmények a Népszövetségnél bejelentettek s a hajózási vállalatok adózására vonatkozólag megállapított határozmányokat alkalmasaknak találta arra, hogy azoknak alkalmazását a tengerhajózási vállalatok adózásánál is javasolja. Az üzlettelepek államában és a hajózási vállalatoknak a székhely államában való adózását a képviselt államok genfi konferenciája elfogadta azzal, hogy a székhelyen való adózás szabálya nemcsak a tengerhajózási, hanem a folyam és tavi hajózási vállalatokra is irányadó legyen. A tantiemszerü jövedelmeknek megadóztatására vonatkozó javaslat, mely szerint az ilyen jövedelmek a vállalat tényleges igazgatásának helyére illetékes államban esnek, adó alá, ugyanolyan érvekkel és ellenérvekkel került megvitatás alá, mint a részvényekből származó jövedelem megadóztatásának kérdése. Az eredeti javaslat itt is elfogadtatott. Az egyezményjavaslatnak a hozadéki adókra vonatkozó többi határozmányai kisebb pénzügyi jelentőségüknél fogva nem sok tanácskozási időt vettek igénybe és csak kevéssé módosultak. A szolgálati járandóságokra, fizetésekre, jutalmazásokra eső adók azt az államot illetik, amelyben az illetők tevékenységüket gyakorolják. Mégis a köztisztviselők és közalkalmazottak járandóságaira eső adók, még ha az illetők szolgálatukat a külföldön teljesíti is, csakis abban az államban adóztatandók, amelyből a fizetés származik. A köz- vagy magányugdijakra eső adók beszedésének joga azt az államot illeti, melyhez az adós tartozik. Végül az életjáradékok vagy az előző cikkekben nem érintett egyéb jövedelmek abban az államban esnek adó alá, amelyben az illető jövedelmek fizetésére kötelezettnek lakóhelye van. A jövedelemadóra vonatkozólag az egyezmény javaslatnak 10. cikke intézkedik. E szerint az adókötelesnek összjövedelmén alapuló személyi adó abban az államban vetendő ki, amelyben az adókötelesnek állandó lakóhelye van. A lakóhely állama azonban az általa kivetett jövedelemadóból levonja a másik szerződő állam területén levő ingatlanok és üzlettelepek hozadéka után ebben az államban fizetett adókat. Ezzel a szabályozással a jövedelemadónak progresszivitása kétségkívül teljes mértékben érvényesül, mert a jövedelemadó az adókötelesnek minden belföldi és külföldi jövedelemforrásának figyelembevételével vetendő ki. Számolni kell azzal, hogy a jövedelemadó kivetése a küllőidről származó jövedelmekre vonatkozó adatok beszerzésének nehézsége miatt sok esetben késedelmet fog szenvedni. A Magyarország által eddig megkötött egyezményekben a jövedelemadó kivetése a fenti javaslattól eltérőleg nyert szabályozást. Ezekben az egyezményekben a territoriális elv jut kifejezésre, amennyiben pl. a külföldi ingatlanokból, a telekkönyvileg bizto43 2—3. sz.
