Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Adózás és közgazdaság

Joggyakorlat. tehát jogi alapja van és mint ilyen az elöl felhívott törvényes rendelkezés alapján általános kereseti adó alá tartozik. Nem helytálló panaszosnak azon állítása, hogy haszonélvezeti joga ma is fennáll, mert a szerződéses megállapodás szerint panaszos az ingatlanokat fia tényleges birtokába és használatába átadta, tehát ezzel a haszonélvezeti jogáról lemondott. Nem helytálló panaszosnak azon állítása sem, hogy fiát csak a birtok kezelésével bízta meg, mert P. György nemcsak tulajdonosa, hanern a megállapodások alapján birtokosa is az ingatlanoknak, nem lehet tehát azt állítani, hogy csupán a birtok kezelője lett. Nem helytálló panaszosnak azon állítása sem, hogy fia az ingatlanoknak csupán bírlalója és nem birtokosa, mert a megállapodások szerint azok P. György birtokába átadattak. Nem helytálló panaszosnak az az állítása sem, hogy a megállapodásban életjáradéknak nevezett jövedelme, a korlátozott haszonélvezet azonos a földbirtokból eredő jövedelemmel, mert panaszosnak a földbirtokból származó jövedelme nincsen, a földbirtok jövedelme a megállapodás folytán P. Györgyöt illeti meg és panaszosnak jövedelme az a járadék, amelynek szolgáltatására P. György magát a szerződéses megállapodásban kötelezte. A szerződéses megállapodások előtt a földbirtok jövedelme panaszost illette meg. Ez a jövedelem a hozadéki adók csoportjából panaszos terhére földadóval volt érintve. A megállapodások folytán az ingatlanok birtokosa panaszos fia lett és a tényleges birtoklás alapján ugyancsak ő vált a földadó alanyává is. A szerződéses megállapodások alapján uj jövedelem forrásként a járadék mutatkozik, amelyet panaszos élvez nem a földbirtokból, mert hiszen annak jövedelmei most már panaszos fiát illetik meg, hanem P. György vagyonából és ez a járadék jövedelem a megállapodás V. pontjának utolsó bekezdése szerint semmiféle címen nem csökkenthető az ingatlanok mérvének bárminő csökkenése esetében sem. Ez az P. György vagyonában fundált jövedelem a hozadéki adók csoportjából az elől hivatkozott törvényes rendelekzés alapján általános kereseti adó alá esik és az adó alanya a járadék élvezetére jogosított panaszos. A szerződéses megállapodások folytán 1924. évi január hónap elseje óta kétféle fundált jövedelem van, két személy élvezi a kétféle jövedelmet és ily módon két adóalany keletkezett, — nem lehet tehát kétszeres megadóztatásról szólani, mert ugy a jövedelmek, valamint az adóalanyok különbözők. Azt a körülményt pedig, hogy a szóbanforgó megállapodást szerződő felek 1928. évi május hónap 8. napján 1924. évi január hónap 1. napjára visszamenőleg hatályon kivül helyezték, a bíróság az 1926. évi általános kereseti adó szempontjából döntő tényezőként figyelembe nem vehette, mert a felhívott H. ö. 12. §-a szerint ezen adó alapját az 1926. évi jövedelem képezi, amelynek forrása az eredeti megállapodás szerint teljesített járadékszolgáltatás volt. (Közig, bíróság 72/1928. sz.) Alt, kereseti adó. K. H. Ö 2. §. 6. pont A haszonbér, amely a földbirtokkal együtt bérbeadóit szeszgyárra és annak felszerelésére esik, általános kereseti adó alá esik. Indokok: Adózófél a földbirtokkal együtt haszonbérbe adott szesz gyárra eső haszonbéri összegnek az adóalapból való törlését kéri azt vitatván, hogy miután a haszonbérlők a szeszgyárát mint a haszonbérelt ingatlanok tartozékát használják, tehát az külön ipari üzemnek nem tekinthető és külön jövedelmet részére nem is biztosít, az ez utáni jövedelem kereseti adó kivetésének alapjául nem szolgálhat. Ez az érvelés azonban nem helvtálló, mert a K. H. Ö. 2. 6. pontjához fűzött utasítás 2. bekezdése értelmében, a földbirtokkal együtt bérbeadóit: szeszgyárra és illetve ennek felszerelésére eső haszonbér általános kereseti adó alá esik és így az a körülmény, hogy a haszonbérleti szer!. sz 31