Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Adózás és közgazdaság

Joggyakorlat JOGGYAKORLAT. Földadó. Egyenes adók. F. H. Ö. 37. §. kai, amelyeket részére fia P. A tartós esőzés által okozott elöntés a földadó elengedésére nem jogcím. Indokok: A panaszos azon a címen igényel földadóelengedést, hogy szántóföldjén tartós esőzés következtében elemi kárt szenvedett. A földadóról szóló 100/1925. P. M. sz. H. Ő. 37. §-a taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben földadóelengedésnek, van helye. Ebben a felsorolásban a tartós esőzés folytán keletkezett elöntés nem szerepel, s így a panaszosnak ezen a címen a földadóelengedésre törvényes igénye nincs. Eredménytelenül hivatkozik a panaszos a H. Ö. 37. (2.) bekezdése 2. a) pontjának ama rendelkezésére, amely adóelengedést biztosít a földárja által okozott belviz fellépése esetére, mert ez utóbbi a tartós esőzés során bekövetkezett elöntéssel nem azonos. Minthogy pedig földadóelengedésnek csak a / törvényben körülírt esetekben van hetye és az adókedvezményeket nyújtó rendelkezések szorosan magyarázandók, a panasznak nem lehetett helyet adni. (Közig, bíróság 1445/ 1927. sz.) Ált kereseti adó K.H.Ö. 2.§.pont. Ha az anya az ingatlan haszonélvezetéről fia javára lemond s a fiit a haszonélvezet helyett életjáradékot fizet, ezután az életjáradék után az anya általános kereseti adót tartozik fizetni. Indokok: Az 1925. évi 300/P. M. számú pénzügyminiszteri H. ö. 2. $-ájiak 3. pontja szerint az ország területéről származó járadékból eredő jövedelem általános kereseti adó ala tartozik. Panaszos azt kifogásolja, hogy azokat a szolgáltatáso30 Kell, »mci.ycaci - György teljesít mint életjáradekot, a felhívott törvényes rendelkezés alapján általános kereseti adó alá vonták. A bíróság a panaszbeli kifogást alaptalannak találta. A felterjesztett iratoknál hiteles másolatban elfekvő és 1924. évi május hónap 10-én közjegyzői okiratba foglalt megállapodás tanúsága szerint panaszos férje néhai P. Ede tulajdonában volt ingatlanok özv. P. Edéné holtiglani haszonélvezeti jogával terhelten P. György tulajdonába jutottak. A közokiratba foglalt megállapodás szerint az özvegy a haszonélvezeti jog címén általa birtokolt ingatlanokat 1924. évi január hónap első napjával fia tényleges birtokába és használatába átadta és panaszos fia kötelezettséget vállalt arra, hogy ugyanezen időponttól kjezdődőleg anyja részére életjáradék címén évenként bizonyos természetbeni szolgáltatásokat, illetőleg f ize léseket teljesít. A. megállapodások VI. pontja szerint az esetben, ha P. György a szerződésben megállapított kötelezettségeket pontosan nem teljesítené, anyjának jogában fog állani özvegyi haszonélvezeti jogának teljes visszaállítását igényelni és a X. pont szerint szerződő felek beleegyezésüket adták ahhoz, hogy az ingatlanokra az özvegy javára bekebelezett haszonélvezeti jognak az özvegy javára megállapított fizetés és természetbeni szolgáltatási kötelezettségekre történt átváltoztatása telekkönyvileg bekebeleztessék.Ezen szerződéses megállapodásokból nyilvánvaló, hogy panaszos az özvegyi jogon őt megillető haszonélvezeti .logáról fia javára lemondott és ennek ellenében panaszos fia részére életjáraédkot fizet. Az évi szol gáltatásokat panaszos fia nem önként adja, hanem a szerződésben vállalt kötelezettség alapján; a panaszos által élvezett életjáradéknak 1. sz.