Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám - Adózás és közgazdaság
Rendeletek. Oly célból, hogy az érdekelt adózók az adóbevallás kötelezettsége alól már a folyó évben is felmentessenek, elrendelem, hogy a kivető közegek mindazoknak a kereseti adó, illetőleg jövedelemadóalapját, akiknek adóalapja a 10.000 P-t nem éri el, a hivatalos összeállítások fentebb hivatkozott §-aiban felsorolt feltételek fennforgása esetében változatlanul tartsák fenn az 1929. és a következő évekre, hacsak az illető adózó szabályszerű adóbevallás csatolása mellett január hó végéig adóalapjának ujabbi megállapítását nem kéri, avagy a pénzügyi hatóságok az adózót azért, mert a rendelkezésükre álló adatok szerint jövedelme legalább 20%-al túlhaladja a terhére kivetett adó alapjául szolgáló jövedelmet, illetőleg legalább a 10.500 pengőt eléri, a megállapított határidőkben szabály>zerü adóbevallás beadására fel nem szólítják. Ennek folytán azoknak az adózóknak adóbevallási kötelezettbégére, akiknek adóalapja 6.000—10.000 P közt van, ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint amelyek azokra az adózókra érvényben vannak, akiknek adóalapja a 6.000 P-t nem éri el. Minthogy azonban ezek az adózók eddig csak február hó végégi voltak kötelesek adóbevallást adni. és így annak január hó végéig leendő benyújtása a folyó évben esetleg nehézségekbe ütközhetik, kivételesen megengedem, hogy azok az adózók, akiknek adóalapja a 6.000 P-t túlhaladja, de a 10.000 P-t nem éri el, abban az esetben, ha az 1928. évre jogerősen megállapított adóalapot magukra nézve sérelmesnek tartják és ennek ujabbi megállapítását kérik a folyó évben január hó végéig csak ezen kérelmüket terjeszszék elő, az adóbevallásokat ellenben utólag február hó végéig adhassák be. A m. kir. adóhivataloknak meghagyom, hogy a hozzájuk forduló adózókat minden esetben kellőképen tájékoztassák arra nézve, hogy adóalapjuk változatlan fenntartását igényelhetik-e. A malmok cseretételeinek általános forgalmi adózása. Az 1927. évi 66.460 számú rendelet (3) bekezdésének első mondata ugy rendelkezik, hogy a malmoknak az általuk előállított őrlemények értékesítéséből s a malmok cseretételeinek őrleménve értékesítéséből származó bevételei az 1927. évi 66.460 számú rendelet hatályba lépése után is általános forgalmi adó alá esnek. Az 1925. évi 95.691 számú rendelet 5. §-a részletesen felsorolja azokat az elveket, amelyek szerint az adóztatásnak történnie kell. A pénzügyminiszter az egyöntetű elbírálás érdekében a következőket rendelte: Cseretelepnek kell tekinteni minden olyan üzleti szervet vagy vállalkozást, mely a cseretelepek tevékenységét folytatja, amely tehát a malom telepén kivül szemes gabonáért lisztet ád cserébe. A eserelelep jellegének megállapításánál közömbös, hogy ezt a cserélést lebonyolító szervet cseretelepnek nevezik-e vagy sem, hogy a malom nevén vagy idegen néven létesítik-e: hogy a 1. sz. 23