Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Adózás és közgazdaság

Rendeletek. malommal egy ós ugyanazon személy-e vagy attól külömbözo, s hogy a malommal bizományi szerződést kötött-e vagy sem. Vagyis cseretelepnek kell tekinteni minden olyan vállalkozást, amely a malomtelepen kivül szemes gabonáért lisztet ád cserébe. Ha ugyanaz a szerv kisebb tételekben liszteladássál is és gabonavásárlással is foglalkozik, általában cseretelepnek kell minősíteni. (35.776/1928. sz.) A vegyesőrlésű malmok gabonaberaktározási ügyleteinek általános forgalmi adója. A pénzügyminiszter az 1928. évi 30.876. számn rendeletében a gabonaberaktározási ügyletekre és az ilyen ügyletek után fizetendő forgalmi adóra a következőket mondta ki: Egyes malmoknak azok az ügyletei, amelynek eredményeképen malomtelepükön vagy raktáraikban idegen tulajdont képező gabonát tárolnak, vagy kölcsönügyleteknek, vagy beraktározási ügyleteknek tekintendők. A minősítést az a körülmény dönti el. hogy a malom fizet-e kamatot, vagy a malom kap-e valamilyen formában beraktározási dijat. A kölcsönügyletek az 1921.-XXXIX. te. 37. §-ának 5. pontja alapján mentesek az általános forgalmi adó alól, a beraktározási ügyleteknél a beraktározási dij általános forgalmi adó alá esik. Abban az esetben, ha a malom a beszállított gabonát szemes állapotban adja vissza, a forgalmi adó kérdésének eldöntéséhez más adatra szükség nincsen. Ha a malom a beraktározott gabonáért őrleményt ad cserébe, az általa A'égzett őrlés után járó forgalmi adó megállapítására az 1925. évi 95 691. számú rendelet intézkedései az irányadók. Nincs olyan jogszabály, amely a 95.691/1925. évi rendelet 2. §-a alapján vámőrlésnek tekintendő őrlést kereskedelmi őrléssé minősítené, pusztán abból az okból, hogy a vámőrlésre jogosult őröltető fél gabonáját egy tételben szállítja be a malomba, az érte járó őrleményeket pedig több tételben és különböző időpontokban szállíttatja onnan el. .Az a körülmény, hogy a vámőrlést végeztető egyes személyek gabonáikért ugyanabból a gabonából készített őrleményeket kapjanak cserébe, amelyet a malomba beszállítottak, a malomüzemek túlnyomó nagy részének üzemi berendezése miatt azokban az esetekben sem teljesíthető, amelyek ilyen beraktározási vagy kölcsönügylettel nem kapcsolatosak. A kizárólagosan csak vámőrléssel foglalkozó malmok és a vegyes typusu malmok e tekintetben teljesen hasonló elbírálás alá esnek, mert az 1925. évi 95.691 számú rendelet a forgalmi adó alapján nem az őrlést végző malom típusától, hanem a végzett őrlések vámőrlési jellegétől teszi függővé. Különbség a kizárólagosan csak váraőrlést végző malom és vegyestipusu mai mok között csupán az adólerovás módja között van, amennyiben az előbbiek a vámőrlés általános forgalmi adóját átalányösszegben űzetik, az utóbbiak pedig tételesen. Önként következik az elmondottakból, hogy viszont, a beraktározás ténye nem minősítheti vámőrléssé azokat a kereskedelmi őrléseket sem, amelyek a 95.691/1925 24 1. sz.