Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Adózás és közgazdaság

Kérdések és válaszok. vetelési jog beállott, illetőleg az államkincstárnak tudomására jutott, hogy az illető közszolgáltatást kivetheti. Kétségtelen, hogy a szóban levő házbirtokról a pénzügyi hatóságnak tudomása lehetett. E szerint az 1924. év végével elévült az 1920. évet megelőző évekre szóló jövedelemadó és vagyonadó kivetéséhez való jog, minélfogva az 1925. évben már csupán az 1920-1925. évekre lehetett volna kivetni a jövedelem- és vagyonadót. Az 1925. évi január hó 1-étől kezdődő hatállyal lépett életbe a jövedelem- és vagyonadóról szóló 1925. évi 500/P. M. számú hivatalos összeállítás, amelynek 7. és 31. § a alapján a jövedelemadó és vagyonadó kivetéséhez való jog elévül, ha az adót az adóbevallás beadásának, illetőleg eltitkolás esetében az eltitkolt jövedelem és vagyon felfedezésének napját követő ötödik naptári év végéig- nem vetették ki. Ez a rendelkezés az adóbevallás beadósáig megakasztotta a kivetési jog elévülését, de csakis arra jövedelemadóra és és vagyonadóra nézve, amely az 1925. évi január hó l'-éig még nem évült el és 1925. január 1-én még kivethető volt, ellenben nem élesztette fel újból a kivetési jogot arra a jövedelem- és vagyonadóra nézve, amely az 1925. évi január hó l-ig már elévült. Ehhez képest adott esetben az 1920—1928. évekre jogosan ki lehet vetni a jövedelemadót és vagyonadót, az 1915—1919. évekre azonban már nem lehet kivetni. II. Kérdés: A társulati adóról szóló 400/927. számú rendelet 15. §-ának 2. pontja szerint: „a föld tulajdonosának a szénjogok végleges átengedéséért fizetett vételárnak 2%-a a mérlegszerű jövedelemből évenként levonható, míg- a levonás összege a vétel árt kimeríti, de csak akkor, ha a föld tulajdonosával kötött szerződést a vállalat a kelettől számított 30 nap alatt bemutatja a kivetésre illetékes adóhivatalhoz." Adott esetben azonban nem adásvételi szerződés, hanem szénkiaknázási jog 60 évig terjedő haszonbérletére szerződés jött létre, amely szerint a haszonbér a kiaknázott szénmennyiség után igazodik. Kérdés, hogy ily esetben a kifizetett haszonbéri összeg, mint regié költség levonható tételt képez-e"? Válasz: A szén kiaknázása fejében fizetett haszonbér mint regié, termelési költség a társulati adó alapjába nem vehető fel; a mérlegszerű nyereségből azonban nem vonható le, mert a nyereség-veszteségszámla kiadási tételei között is szerepel és így a nyers jövedelemből egyszer már levonatott. A társulati adó'alapjának megállapításánál pedig a mérleg egyenlegéből kell kiindulni. Kérdés: Általános kereseti adó alá esik-e a földadóval terhelt kavics, — murva — és kőbánya haszonbérjövedelme a földtulajdonosnál illetőleg a földadó fizetésére kötelezett földbirtokosnál? 20 1. sz_