Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Adózás és közgazdaság

Kérdések és válaszul;. Válasz: A kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M. számú hivatalos öszeállítás 2. §-ának 1. pontja alapján az ország' területén levő, márvány-, kő-, kavics-, murva- cs földbányák anyagának forgalomba hozatalából származó jövedelem általános kereseti adó alá tartozik dacára annak, hogy a földadóról szóló 1927. évi 100/P. M. számú hivatalos összeállítás 13. §-a és az ahhoz fűzött utasítás (1) bekezdése alapján a bányaterület után földadót kell fizetni. Ha a tulajdonos a bányaterület anyagát olyan módon hozza forgalomba, hogy a bányaterületet kiaknázás céljára haszonbérbe adja, akkor természetesen a haszonbérből származó jövedelem után szintén köteles általános kereseti adót fizetni. A kereseti adóról szóló hivatalos összeállítás 4. §-ának 1. pontja értelmében a földbirtokosnak az a jövedelme nem tartozik általános kereseti adó alá, amely jövedelem a földadóval megrótt földterületnek mező- és erdőgazdasági termelés, szőllő- és kertmívelés céljára való haszonbérbe adásából származik. A földadó ugyanis a földterü létnek most említett célokra történő használásából származó jövedelmet és nem a bányászatból származó jövedelmet érinti. IV. Kérdés: Egy kis garage az 1924. és 1925. évben rendkívüli magas bérért, 1500 arany koronáért volt bérbeadva. A bérlet 1926. év május 1-én megszűnt és a garage üresen állott. 1928. ev október l-ig. A IT. H. Ö. 12. §. 7. pontjához fűzött utasítás értelmében a házadót az 1927. és az 1928.évre is 1500 a. korona, illetőleg 1740 P érték után megállapították, de a februári negyed után, miután a garage üresen állott, a 22. §. értelmében töröltettek is. A garage 1928. október 1-től évi 840 P-ért lett bérbe adva. Mi lesz tehát a házadó alapja az október 1—december 31. időre? Az 1925. évi bér alapján megbecsült érték-e, vagy az 1928. évi tényleges bérjövedelem1? A másik, hasonló eset: Egy 1928. év november 1-én megüresedett lakás évi alapbére 3000 korona volt. Tehát az üres lakás után az adót az 1929. évre 3000 P érték után kell megállapítani. A lakás azonban olyan rossz állapotban van, hogy a háztulajdonos 2200—2000 pengőért is szívesen adná bérbe. Mi történik a megbecsült (H. H. Ö. 12. §. 7. p. ut. 17.) érték után megállapított házadóval, ha tényleges bérjövedelem sokkal kevesebb lesz a becsült értéknél? A tiszteletteljes kérdésem tehát, hogy laküresedés után, az újbóli bérbedaáskor mi a házadó alapja"? Az 1922. évi XXII. tc. 57. i és az ehhez fűzött utasítás (6.) szerint, ha az üresen állott épület használatba vétetik, a házad ') alapja a tényleges bérjövedelem. Az érvényben lévő 200/927. sz. P. M. rendeletnek, a törvény 57. §,-ának megfelelő 21. §-a csak az állandó adómentes épületek, épületrészek bérbeadása esetén szükséges eljárásról rendelkezik. Tehát az üres lakásoknál és üzleteknél 1. sz. 21