Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-5. szám - A fényüzés megadóztatása és a fényüzési forgalmi adó különleges helyzete az adórendszerben

Dr. Hajdú: A fényűzés megadóztatása. dő adók; az adókulcs 10—15% között mozog. A törvénynek őzen 5. pontja azonban mind a mai napig nem hajtatott végre s nagyon valószínű, hogy ezeket az adókat nem is fogják soha kivetni. (17) Röviden összefoglaljuk most a magyar fényűzési adók történetét s különösképpen ismertetni kivánjuk azokat a hatóokokat, amelyek kézre játszottak abban, hogy adórendszerünkbe is bevonultak az 1875 évi adóreformmal kapcsolatosan a a fényűzési adók. (18) Mint ismeretes 1875. évi adóreformnak tisztán fiskális szempontok voltak a főmozgató erői. Főcélja az állami bevételek gyarapítása volt. Az abszolút kormány által behozott ház-, személyes kereset és jövedelmi adókból álló egyenes adórendszer gyökeres reformokra szorult, még pedig két okból: Az egyik ok az volt, hogy a gazdasági élet 1850 óta, vagyis az abszolút kormány egyenes adórendszerének behozatala óta igen sokat fejlődött és változott, hogy az adórendszer átfektetése elengedhetetlen kényszerítő körülmény volt. Másfelől pedig az egyenes adókon nyugvó adórendszer nem nyújtott akkora jövedelemforrást az államnak, amelyik az állandóan növekvő államszükségleteknek megfelelt volna. Az adóreform tehát elodázhatatlanná vált. Hogv azonban az 1875. évi reform mindkét irányú követelménynek megfelelt volna, nem mondható, Mert az uj adók behozatalával a kormány előtt nem annyira az adó teher igazságosabb eloszlatása, mint az állami bevételeknek emelése játszott domináló szerepet. Legmegfelelőbbe eic látszott az élvezeteknek és fogyasztásnak olyan nemeit is adóval terhelni, amelyek főként a tehetősebb és vagyonosabb osztályoknál voltak tapasztalhatók. Ilyenformán 1873-ban Irányi Dániel benyújtotta a képviselőházban a fényűzési adóról szóló törvényjavaslatot, miután már előzőleg az államháztartás rendezése iránt véleményezéssel megbízott bizottság a lőfegyverek, fényképk stb. megadóztatását javasolta. A javaslat kisebb változtatásokkal törvénybe is került s mint az 1875, évi XXVI. tc. látott napvilágot. E szerint fényűzési adó alá tartoztak, a cseléd, kocsi és lótartás; a tekeasztalok és játékhelyiségek. Azokat azalapelveket, amelyek ezeknek az adóknak a létjogosultságát adják, megtámadni kétségtelenül bajos, mert általában a fényűzési adók ellen ellenérvet vajmi keveset lehet felsorakoztatni. Mivel hogy a nagyobb jövedelemre mutató élvezetek és élvezeti cikkek erősebb megadóztatása nem helyteleníthető, az kétségtelen. Hogy a fényűzési adóknak hazánkban való első (17) A külföldi adózásra vonatkozó adatokat bővebben 1. Bittermann: „Hogyan adóznak külföldön?" c. tanulmányában. Baja, 1929. (18) i L. ezt részletesebben Fellner: Az egyenesadók reformja Magyarországon 10 és 11. oldalakon, Budapest 1916. 4—5. sz. 119