Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-5. szám - A fényüzés megadóztatása és a fényüzési forgalmi adó különleges helyzete az adórendszerben

Dr. Hajdú: A fényűzés megadóztatása. pán a hozadéknak bizonyos hányada terheltetik meg adóval. Ebben az esetben hozadéki adóról beszélünk, amely lehet a) valóságos hozadéki adó, vagy b) névleges vagyonadó. Mert lényegében teljesen mindegy, hogy az adót a vagyonhoz, vagy a hozadékhoz viszonyitjuk-e. Az eredmény ugyanaz. (11) B) Viszont, ha fogyasztási, illetve használati javak (keinen Ertrag gebende Vermögen) terheltetnek meg adóval, ugy fogyasztási adóról van szó. Természetesen ilyen adót az őszes fogyasztási, illetve használati javak után nem szokásos kivetni, csak azoknak bizonyos fajtái után. Például: dohány, szesz, só és sörre; vagy automobil, kocsi és hátaslovakra. Az első esetben indirekt fogyasztási adó, a második esetben pedig direkt fogyasztási adóval, vagyis fényűzési adóval állunk rszemben. C) Ha pedig akár a szerző, akár a fogyasztási, illetve használati javak a forgalomba jutás pillanatában terheltetnek meg adóval, ugy forgalmi adókról beszélünk. A forgalmi adó célja kettős. Mert vagy csak a forgalomba kerülésből eredő nyereségnek bizonyos részét óhajtja megragadni, vagy a forgalomba jutó vagyonból, illetve vagyontárgyból bizonyos hányadot vesz el. (pl. sorsjáték nyereség, örökség.) (12) Az adók bizonyos csoportjának ilyen klasszifikálása után világosan megállapítható az, hogy ugy a hozadéki, mint a közvetett, illetve közvetlen fogyasztási (fényűzési) adók és úgyszintén a forgalmi adók is csoportilag vagyonadók, mert mindegyikük a vagyont vonja megadóztatás alá. Az, hogy az egyik nyugvó állapotban, a másik viszont a forgalomba jutáskor ragadja meg a vagyont, — teljesen irreleváns. Csupán a szokásos megkülönböztetés figyelembe vételéért a vagyonadókat mi is differenciáljuk és két nagy csoportba osztjuk azokat; a szorosabb és tágabb értelemben vett vagyonadók csoportjára. Az előbbihez sorozhatjuk a reális és nominális vagyonadót; az utóbbihoz pedig a hozadéki adókat, a közvetett és közvetlen fogyasztási adókat és a forgalmi adókat. Bennünket csupán a közvetlen fogyasztási adók és a forgalmi adók érdekelnek közelebbről. Amint már rámutattunk, ugy a fogyasztási adók mindkét faja, mint a forgalmi adók, egy nagy -közös csoportba, a tágabb értelemben vett vagyonadókhoz sorozhatok, mert ezek csupán formailag esnek szét nevezett alfajokra. Hogy a közül) Pl. 1000 pengőt reprezentáló vagyon esetében, amely vagyon 50 pengő hozadékot ad, teljesen közömbös, hogy arra %%-os vagyonadót, vagy 10%-os hozadéki adót vetünk-e ki. Az eredmény mindkét esetben 5 pengő lesz. (12) L. Kleimvcichter: Lehrbuch der Finanzwissenschaft. Lejipzig 1922. 197. o. 4—5. sz.