Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e

Jog gyakorlat. Indokok: A pénzügyigazgatóság a felebbezést azért utasította el, mert a Hungárián Estate et Mortgage Company Limited londoni cég amlynél a konvertált kölcsön fennállott, külföldi, magán cég. már pedig az 1881. évi LXX. tc. 1. §ában biztosított kedvezmény csak nyilvános számadásra kötelezett belföldi pénzintézetnél fennállott kölcsön konvertálására adható meg. A panasszal megtámadott határozatnak ez az indokolása nem helytálló, mert a felhívott törvényszakaszban olyan rendelkezés, hogy a kedvezmény csak a belföldi nyilvános számadásra kötelezett pénzintézetnél fennállott kölcsön konvertálásává adható meg, nincsen. Az 1881. évi LXX. te. 1. f-a jelzálog intézeteknél, árvapénztáraknál, közalapoknál takarékpénztáraknál és minden egyéb nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél fennálló jelzálogkölcsön követelések átváltoztatásáról szól, tehát csak a magánfelek közötti kölcsön átváltoztatás! ügyleteket zárja ki a kedvezményből. A nevezett londoni cég részvénytársaság, vagyis nyilvános számadásra kötelezeit jelzá legiutézet és mint ilyen az 1. |-ban felsorolt intézetek közé tartozik, — az a körülmény pedig, hogy székhelye külföldön van, az illetékkötelezettség szempontjából a jelen esetben nem bír befolyással, mert ngy a kötelezvény után járó illeték alanyaira, — M. Á. Hitelbank és öv. M. Lajos feleséire budapesti lakosra, valamint a bejegyzési illeték alanyára, a M. Á. Hitelbankra nézve nem állíttatik, hogy külföldiek volnának, már pedig az illetékmentességet csak abban az esetben lehetne ezen a címen megtagadj ni, ha olyan illetékről volna szó~ nmelynek alai^a a nevezeH londoni cég, a külföldi intézet volna. Ezért ki kellett mondani azt. hogv az 1881. évi LXX. te. í. ^-ában biztosított kedvezmények úgy a kötelezvényre, valamint a telekkönyvi bejegyzésre nézve pnnaszost megilletik akkor, ha az ott felsorolt 02'véb feltételek fennállanak. (Köziff. bíróság 11823/1927. sz.) Számla ül. 19.0: XXIV. t. c. 10. § Az 1920. évi XXIV. tc. 10. §-a szerint számla illeték alá eső könyvkivonatoknak II. fokosat szerinti illetékre való kiegészítésé! az esetben sem lehet követelni, ha a könyv kivonat alapján zálogjog előjegyzés történik. Az ill. dijj. 98. tételének 5. jegyzetében kizárólag a váltókra nézve megállapított szabáyt a joghasonlatosság alapján könyrkivonatokra is kiterjeszteni nem lehet. (Közig, bíróság 3123/1928. sz.; Nyugta ill. ÍM_dijj: 101. tétel. Nyugtának kell tekinteni azt a levelet, melyben az ügyvéd az ügyfele javára történt fizetéseket elismeri. Indokok: H. gyár budapesti Részvénytársaság- végrehajtás megszüntetése iránt indított kei-cselei a S. Papírgyár Részvénytársaság cég ellen és a keresethez mellékelte dr. Sz. Dezső ügyvédnek azt az 1924. évi december 10-én kelt levelét, amelyben a S. Papírgyár képviseletében elismeri, hogy a fent említett budapesti cég az 1924. év folyamán tőketartozásának törlesztésére 62.000.000 K tőkét fizetett közeihez. — Most Dr. Sz. Dezső ügyvéd azt vitatja, hogy a kérdéses levél, melyben az időközileg teljesített fizetéseket részletezte, nem tekinthető nyugtának és így nem esik a II. fokozntu illeték alá. Minthogy azonban helyesen a panasszal megtámadott végzés indokai: a panaszt mint alaptalant el kellett utasítani. (Közig, bíróság 24472/1926. sz.> Hatáskör. 1881: XXXIV. t. c 3^§. Kizárólag abban a kérdésben, hogy az illeték kiszabására mely m. kir. adóhivatal illetékes a kir. közigazgatási bíróság előtti eljcirás nak helye nincs. Kétely esetén ugyanis az 1881. évi XXXIV. U. 3 ik §-a értelmében a kiszabási hivatalok illetőségét a m. kir. pénzüqyminiszter határozza tneg. (Közig, bíróság 1059:>/1927. sz.) 2-3. sz. !03