Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e

111 kezelés. K. K. H. Ö. 32. §. Az engedményezett kincstár elleni követelésből az engedményesőt terhelő kincstári tartozás csak akkor és annyiban vonható le, amennyiben az őt már az engedményezés idején is terhelte. Indokok: A panaszló 1915. évi december hó 14 éti bejelentette és az ;tzon hónap 7-én kiállított engedmény! okirattal igazolta a kii\ 1 >énzügyi gazgatósági iái, heg y H. 775/1913. tétel alatti illetékre befizetett 2904 korona 78 fillérből viszMiksa reá engedményezte a neki a szajáro összeget. A kii*, pénzügyigazgatóság 2420 korona 59 fillért visszatérítését elrendelte, de abból csak 1538 korona 80 fillért fizettetett ki a panaszlom!k, 882 korona 29 fillért az engedményező hasonösszegü adótartozásaira vételeztelett be. Az utóbbi intézkedést támadó panaszt jogosnak s a panaszkérelmet teljesítendőnek találta a bíróság, mert: H. Miksának szóban levő 882 korona 29 fillér adótartozása az iratok között levő adófkvi kivonatok tartalma szerint az 1916. évre kivetett jövedelemadóból és átadóból keletkezett, — tehát az engedményezés és annak bejelentése idején nem állott fenn. Magánjogi szabály az, hogy az adós az engedményesre átszállott követelésbe az engedményezővel szemben fennálló viszonkövctelését csak akkor számíthatja be, ha az az engedényezésről való értesítése idejében már fennállott. Ezt a jogszabály — ellenkező pénzügyi jogszabály nem lévén — a kincstár ellenig követeléseknek átruházása esetében is alkalmazni kell, annyival inkább, mert az a pénzügyi jogszabály hogy ingatlannak és üzletrész átrubázása eseteiben a szerző fél az átruházónak csak azon köztartozásaiért felelős, melyek az átruházás előtt esedékesek voltak a joghasonlatosság elve szerint Követelések átruházására is vonatkoztathat. Minthogy a visszatérítés 1927. évi november hónai) 18. napján elrendeltetett és jogellenesen csak részben teljesíttetett, a panaszlónak azt az értéket kell pótlólag kiűzetni, mellyel a 882 korona 29 fillér az említett napon bírt. (Közig, bíróság 14840/1927. sz.) 111. egyenérték. 192Ü:XXXlV t. c. 126. § Az újonnan emelt épületre az illetékegyenérték fizetési kötelezettség, ha állandó adómentesség nincs, azonnal bekövetkezik. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a megtámadott határozatban felhozott okokból és szemben a panaszban előadottakkal különösen még azért sem. mert ha elfogadtatik a panaszosnak az az állítása, hogy az 1925. évi január hó 1-ével bérbeadott épületet az 1920. évben építette és 1920. évi szeptember havában vette használatba, akkor ettől az épülettől ugy az 1918. évi XT. te. J 10. és 111. faiban, mint az 1920. évi XXXIV. te. 126. §-a 2. bekezdésének 1. c) pontjában és 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezések alapján már 1920. évi október hó 1-től, illetőleg az állandó adómentesség megszűnésétől, tehát 1925. évi január 1-től tartozott volna a panaszom illeték egyenértéket fizetni. Annál is inkább, mert az újonnan emeli épületekre az illeték egvenérték fizetési kötelezettség — ha állandó adómentesség nincs — azonnal bekövetkezik és nemcsak az építkezés befejezését követő 10 év elteltével kezdődik, a panaszos tehát az által, hogy ezek dacára csak 1926. évi november hó 1-étől kezdődőleg köteleztetett a mee'támadott határozattal illeték egyenérték fizetésére, jogsérelmet nem szenvedhetett. (Közi a-, bíróság 4847/1928. sz ) 104 2 3. sz.