Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e

meghosszabbítható a „szerződés 2.1. pontjában foglaltak szerint csak úgy érvényes, ha írásba foglaltatik és szabályszerűen aláiratik s ennélfogva a szerződést bizonytalan időre kötöttnek tekinteni és ezért az illetéket a 3 évi szolgáltatástól követelni nem lehet és pedig annái kevésbé, mert a megtámadott határozat sem állítja, még kevésbé igazolja, hogy az írásbeli meghosszabbítás bekövetkezett és ettől külön illeték ki nem szabatott, de egyébként is a meghosszabbítás bekövetkezése esetében is uj illeték kiszabására alapul, nem a kiszabás alapjául szolgált szerződés, hanem a meghosszabbításról kiállított okirat szolgálhat. (Közig, bíróság 10857/1927. sz.) Cégbejegyzési Ül. Hl. dijj. 12. tétel IV lb. pon . A cég törlése iránti beadványon az igazgatósági tagok törlése iránt is előterjesztett kérelemtől külön beadványt illetéket leróni nem kell. Indokok: A panaszos, mint a M. Hitelintézet bej. cég igazgatósági tagja a cégbíróságnál e tényleg már nem létező részvénytársaságmegszűnésének és ezzel kapcsolatban az ő igazgatósági tagsága megszűnésének bejegyzését is kérte. A. beadványt a cég törlését kérő beadványokra meghatározott 10.000 kor. bélyeggel látta el, azonban hivatalos lelet folytán a pénzügy igazgatóság a beadványnak az igazgatói tagság törlését kérő része után is követel 200.000 kor.-nak megfelelő 18 aranykor. Sl fill. egyszeres és 41 aranykor. 43 fill. felemelt illetéket, A panasz alapos. Valamely részvénytársaság megszűnésének bejegyzésével és a cég törlésével megszűnnek az összes, tehát az igazgatósági tagságra vonatkozó bejegyzések is, anélkül, hogy ezt kérni és a cégjegyzékbe külön is bejegyezni kellene. Ez okból a kérdéses beadvány nem tekinthető az 1924. évi 68.600 sz. pénzügyminiszteri rendelet 46. §-ában megjelölt, több hivatalos cselekményt kérő olv beadványnak, melytől az illetékszabályok 78. %-n értelmében e beadványi illeték a kéri hivatalos cselekményektől külön járó bélyegilleték összegének megfelelő mérvben rovandó le. (Közig, bíróság 10243/1927. sz.) Cegbdjegyzés. 192C : XXIV. t c. 40 §. 68 600/1924. P. M. sz rend. 46. §. A közgyűlés határozatainak jóváhagyásától külön £0.000 korona illetéket leróni nem kell azokban az esetekben, amikor a 68.600 1921. P. M. sz. rendelet Í6. §-ának 1—7. pontjaira alapítottan előterjesztett magasabb illeték alá esi) kérelmek a közgyűlési határozató!; jóváhagyásának kérését is magukban foglalják. 11. A törvényszéki székhelyváltozással kapcsolatosan az igazgatósági tag ujabb br>c(jtjzése illetékköteles. (Közig, bíróság 10307/927.) Beadványi ill. 1922 : Vi. t c. 10. §. A községi bíró és községi elöljáróknak a járási főszolgabíróhoz intézeti az a beadványa, melyben állásukról lemondanak, illetékmentes. Indokol;: A panaszosok Z. község alkalmazottjai, még pedig S. Károly községi bíró, P. Lajos helyettes bíró, H. József, P. Sándor és S. Dénes pedig községi elöljárók. Az illetékezés tárgyát a nevezetteknek az a hiányosan bélyegzetl beadványa képezte, a melyet a b. járás főszolgabírájához adtak be s a melyben a viselt hivatali állásaikról mondtak le, kérve a lemondásuk elfogadását. Az 1922. évi VL tc. 16. §-ának 10. pontja szerint — a közszolgálati tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak szolgálati viszonyból folyólag a felettes hatósághoz intézett beadványai — a közigazgatási bírósághoz intézett panasz kivételével — illetékmentesek. Nyilvánvaló az, hogy a panaszosok közszolgálati alkalmazottak s nyilvánvaló az is. hogy a beadvány a szolgálati viszonyból fo lyólag lett a felettes hatósághoz intézve. Ily körülmények mellett az illeték kiszabásának nem volt törvényes alapja. (Közig, bírósásr 4794/1927. sz.) 2-3. sz. 101