Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e

Joggyakorlat. II. és III. fokozat szerint felbélyegzett nyugtákra fizeti ki a panaszosnak, de a lerótt bélyegilleték összegét megtéríti a panaszosnak s természetesen megtéríti az előlegezett szállítási költségekel: is, de mindezeket már bélyegtelen nyugtára. A panaszos a megállapodás utóbbi rendelkezése alapján azt vitatja, hogy őt az annak értelmében kiállítóit okiratokra (számlák, nyugták) feltétlenül bélyegilleték mentesség illeti meg s ha a bélyegilleték kötelezettség elvileg meg is volna állapítható az őt nem, hanem egyedül Sz. városát terhelné. Ez az álláspont azonban téves. Az illetékszabályok lényegük szerint közjogi jellegű jogszabályok. Azok rendelkezéseit tehát a felek megállapodásai nem változtathatják meg. A panaszos felelőssége pedig az Illetékszabályok 95. §. 4. pontja alapján feltétlenül fennáll, mert a kiszabásra alkalmat adott jogügylet kétoldalú. Nem helytálló a panasznak az a része sem, amely fák bélyegilletékének összegét a vételárról kiállított nyugtáknál figyelmen kivül kívánja hagyatni. Hogy a város magára vállalta a szén vételára után a nyugtákon lerovandó II. és III. fokozatú bélyegilleték megtérítését ennek a megállapodásnak helyes értelme az, hogy a szén vételára a, megállapított ár s az esetenként járó bélyegilleték együttes összege. Így ezek az összegek helyesen vetettek figyelembe az illeték kiszabásánál. Ami végül a szállítással felmerült, a panaszos által előlegezni kötelezett összegek visszatérítése alkalmával kiállított okiratok (a megállapodás határozott megállapítása szerint: nyugták) bélyegilleték kötelezettségét illeti, erre nézve a m. kir. közigazgatási bíróság elsősorban előre bocsátja, hogy bár a költségek előlegezése a panaszosnak szerződési kötelezettsége volt, e kötelezettség a kötött szállítási szerződésen kivül ált, annak nem alkotó része. A szerződési mgeállapodás szerint a panaszos ,.ab bánya" volt köteles szállítani. A város tehát ott (ab bánya) vette át az árut. az átvétellel pedig a panaszosnak a szállítási szerződésen alpuló kötelezettsége megszűnt s az árut azután érhető minden veszélyt a már. tulajdonos városnak kellett viselnie, minden külön kikötés nélkül, az átvétel s így a teljesítés helyének szerződési megállapításából szükségszerűen folyó következményként. Ezért a panaszosnak a szállítási költségek előlegezésére vonatkozó szerződési kö telezettsége már a szállítási szerződésen kivül álló kötelezettség, amellyel kapcsolatosan a III. fokozat szerinti bélvegilleték nem követelhető. Viszont az 1920:XXIY. te. 10. <S. 4. pontja szerint az előlegezett szállítási költségek visszafizetése végett bemutatott számlákat a II. fokozat szerinti nyugtatványi bélyegilleték terheli. Ez alól a panaszos nem mentesülhet sem az Illetékdijjegyzék 84. tétel B. 1. 2. és 102. tétel e) és f) pontjai alapján abból az okból, mert a szállítási költségek előlegezésénél mint Sz. város meghatalmazottja járt el. Az Illetékdijjegyzék 84. tétel idézett rendelkezései közül az 1. pont alatti az ott meghatározottak részére foganatosított ügyletek körül teljesített eljárás költségeinek megtérítésével kapcsolatban benyújtott száma elások b élyegilletékme atességét biztoisítja Ilyen számadásra azonban itt nincs szó. A 2. pont rendelkezésével szemben az 1920: XXIV. tc. már idézett rendelkezése határozottan megállapítja a közhatóságokhoz benyújtott számlák nyugtatványi bélyegilleték kötelezettségét. Az Illetékdijjegyzék 102. tételének rendelkezései pedig a közjogi természetű megbízás alapján történt előlegezésekre vonatkozó visszatérítésekkel kapcsolatos vétbizonyítványok bélyegilletékmentességét állapítják meg, amint ez a bennük foglalt példaszerű fesorolásból kitűnik. Itt azonban az előlegezés a már kifejtettek szer rint magánjogi szerződés alapján történt, a visszatérítés pedig szabályszerű kereskedői számlára, tehát az 1920:XXIV. te. többször id ézett rendelkezése szerint a lí. fokozat szerint bélvegilleték köteles okiratra a rendelkező rész értelmében ?8 ?—3 sz