Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában

Baross Gábor: A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában. Ausztriában, mint nálunk államosította, de a főpostamesteri tisztség és ezzel az egész intézmény igazgatása továbbra is a Paarcsalád kezében maradt, dacára annak, hogy ezt az alkotmányellenes állapotot az országgyűlésen többször kifogásolták. A posta tehát mintegy közös ügy volt, amelyben a levelezés közvetítése magyar volt ugyan, de a pénz, csomagok és utasok szállítását teljesen Bécsből irányították. Ezért alkalmazták az 1837-iki osztrák postatörvényt is Magyarországon, bár ez nálunk sohasem lett a magyar törvények közé iktatva. A posta ezt a közös jellegét 1867-ig megtartotta, amely év április 2-án az osztrák és magyar kormányok között egyezmény jött létre abban az irányban, hogy a magyar állam ugyanez év április 30-áról május 1-ére virradó éjjel Magyarország területén a postákat, azok minden cselekvő és szenvedő vagyonát, jogaikkal és kötelezettségeikkel együtt átveszi. Ugyanilyen feltételek mellett 1868. április 1-én a horváth-szlavon, 1871. január 1-én pedig a határőividéki posták jutottak a magyar kor^ mány fennhatósága alá. A távírói az 1847. évi január 16-án kelt legfelsőbb elhatározás nyilvánította állami monopóliummá és ugyanez év december 26-án Pozsony és Bécs között megnyílt az első vonal. A kiegyezés után a magyar kormány az akkor már 8.000 kilométer hosszú távíróvonalakat szintén átvette és 1887-ben a postaintézménnyel egyesítette. A távbeszélőről hazánkban az első intézkedés az 1881. évi november 22-én kelt kormányrendelettel történt, amely megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett az állam nyilvános távbeszélők felállítását és üzembentartását megengedi. A feltételek legfontosabbika az állam háramlási joga. Az időközben létesült ilyen berendezéseket az állam 1889-ben állami kezelésbe vette és ezt szintén a postaintézményre bízta. A távíró és távbeszélő intézmény jogi kereteit egyebekben az 1888. évi XXXI. t.-c. állapítja meg, kimondván, hogy távírók, távbeszélők és villamosjelzők felállítása, berendezése és üzembentartása az államnak van fenntartva. A posta, távíró és távbeszélő intézmény a szakirodalomban a legtöbb rokonszenvvel tárgyalt állami monopólium, amelyről készségesen elismerik, hogy nagy, általánosan közhasznú rendeltetésének a legtökéletesebben az állami kezelés a'latt felel meg. Ennek megállapításával eddig az intézmény bevételei jövedékjellegének három elemét igazoltuk: a törvényes alapot, a kizárólagosságot és a közérdekűséget. Pénzügyi eredményeit az alábbi kimutatás szemlélteti: 1870 1880 1890 1900 1913 millió koronákban nyers bevétel .... 10-4 17-4 26-8 47-9 107-2 az összes állami bevételek 1-0% 3-6% 3\3% 3-8% 4-1%, Az intézmény vagyonértéke az 1913. évi állami ingatlan vagyonmérleg szerint 31*4 millió korona volt 1. sz. 13