Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában

Baross Gábor: A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában. (Q) A m. kir. postatakarékpénztárt önálló jogi személyiséggel bíró állami intézmény alakjában az 1885 : IX. t.-cikkel állították fel azzal a rendeltetéssel, hogy budapesti székházának pénztáránál, valamint az összes postahivataloknál takarékbetétkönyvekre betéteket elfogadjon és gyümölcsöztessen. Az intézet fennállásásnak első idejében tehát csak takarékbetétek gyűjtésével foglalkozott és pedig a postahivatalok közvetítésével, ami által ilyen betétek biztonságos elhelyezése a legszélesebb néprétegek számára is lehetővé tétetett. Az 1889 : XXXIV. t.-c. az intézet üzletkörébe utalja a csekkes kliringforgalom lebonyolítását, amelynek lényege az, hogy a csekkszámlatulajdonosok javára vagy terhére úgy az intézeti székház pénztárainál, mint a postahivataloknál befizetések és kiutalások teljesíthetők. Szükségesnek látom, hogy mindenekelőtt tisztázzam azt a kérdést, hogy a m. kir. postatakarékpénztár az államnak magángazdasági vállalkozása-e vagy sem. Az idézett alaptörvényekben az intézet két kiváltságot kapott: az egyik az, hogy a postahivatalokat a takarékbetét- és csekküzletágak forgalmában közvetítők gyanánt használhatja, vagyis, hogy a postahivataloknál á postatakarékpénztár takarékbetét-, illetve csekkszámláira befizetések és kiutalások teljesíthetők, a másik maga a postacsekk-rendszer, amelynek lényege az, hogy a postatakarékpénztár csekkszámláin a postahivatalok közvetítésével fizetési forgalmat lehet lebonyolítani. Mind a két kiváltság kizárólagos, mert semmiféle más intézmény a postahivatalokat ilyen természetű szolgálatra nem használhatja. Bár a takarékbetétüzletet és a csekküzletet akármelyik pénzintézet, — ha egyébként az általános törvényes rendelkezéseket betartja, — folytathatja, következésképen az államnak ezekkel az üzletágakkal foglalkozó* intézménye magángazdasági vállalkozásnak minősülhetne: mégis a jelzett két kiváltság kizárólagossága annyira minden versenylehetőség fölé emeli a m. kir. postatakarékpénztárát, hogy azt államgazdasági intézménynek kell tekintenem. Ebből folyik az is, hogy bevételei az államgazdasági bevételek csoportjába tartozik. Ennek megállapítása után azt kell megvizsgálnom, hogy ezek a bevételek jövedék-e, vagy más, illeték vagy adó. Minthogy a m. kir. postatakarékpénztárnak kizárólagos jogai vannak, jövedékelméletem egyik elemét már is megtaláltuk. Az állampénzügyi érdeket szintén megtaláljuk és pedig nemcsupán az intézmény tiszta nyereségéből folyó bevételekben, hanem azokban az igen tekintélyes tőkékben is, amelyek az intézet üzlete folytán az állam rendelkezésére jutnak. Megjegyzem azonban, hogy ezek a tőkék az államháztartás szempontjából nem bevétel, hanem állami függőkölcsön jellegűek, mert a takarék- és csekkszámla-betétekből származván, visszafizetésre bármikor esedékesek, állampénzügyi jelentőségük tehát csak közvetett, de lényeges és abból áll, hogy ezek a tőkék államadóssági címletek elhelyezésénél és árfolyamuk szabályozásánál fontos szerepet játszhatnak. A m. kir. postatakarék14