Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában

Baross Gábor: A jövedék és szerepe a masyar állam háztartásában. monopólium körébe tartozik még: az 1889: IX. t.-c. alapján a nyereménykölcsönkötvények forgalma és az 1894: XXIX. t.-c. alapján a lóversenyeken előforduló fogadások és a totalizatőr megadóztatása. Ebből a rövid ismeitetésböl arra lehet következtetni, hogy a lottóintézményből eredő jövedelemnek nincsen jövedékiellegűk, hanem inkább illetékek. Az engedélyezett sors- és egyéb szerencsejátékok, a forgalomba hozott nyereménykölcsönkötvények, a lóversenyfogadások és a tolizatőrforgalom után fizetett százalékos díj természete meg is egyezik az illeték fogalmával. Egyedül csak az osztálysorsjátékból eredő bevételeknél lehet szó jövedékről, bár vitatható, hogy ez a szabadalom értékes vagyontárgy-e és van-e közhasznú rendeltetése, vagyis a jövedék két fontos eleme fennáll-e? Minthogy nézetem szerint az állami vagyon tárgya eszmei érték, tehát szabadalom is lehet, az osztálysorsjátékot állami vagyonnak kell tartanom, bár értéke az állami leltár „hasznos jogai" között nem iszerepel. Pénzben kifejezett értékét úgy számíthatjuk ki, ha hozamát megfelelő kamatkulccsal tőkésítjük. Eszerint 1913-ban, 4% kamatot véve alapul, az osztálysorsjáték szabadalmának értéke 66 5 millió korona volt. Sokkal nehezebb eldönteni azt a kérdést, hogy az osztálysorsjáték közhasznú intézménybe. A szakírók nézete nagyon eltérő ebben a kérdésben és magam is tétovázom annak megválaszolásánál. Az az érv, hogy az állami sorsjátékok levezetik a játékszenvedélyt és ez adja meg ethikai alapjukat, kétes értékű, mert más sorsjátékokat is engedélyeznek, ha megfizetik az illetéket. Inkább közrendészeti, vagyon- és erkölcsvédelmi indokok szólhatnának a közérdek mellett, amelyek azonban a kultúra előhaladásával veszítenek súlyukból. Egyébként a jövedék jellegzetességei az osztálysorsjátéknál megvolnának: törvény rendszeresíti, kizárólagos állami intézmény, jövedelmezősége pedig kimutatható: 1870 1880 1890 1S00 1913 millió koronákban 5-4 6-6 5-4 2-4 2*6 az állami összes bevételek 0-5% 1-4% 0-6% 0-2% 0'2% A kimutatás első három évében a számsorsjáték adatait tüntetem fel. (F) A posta a legrégibb állami monopolistikus intézmények közé tartozik: a XVI. század elején, császári jóváhagyással, a Taxis-család rendezi be az első postajáratokat Hollandiából kiindulva Francia-, Spanyol-, Német- és Olaszországon keresztül. Magyarországon I. Ferdinánd idejében létesül az első postavonal Budáról, Pozsonyon át Bécsbe. A XVII. században a Paar-család hübérbe kapja az osztrák tartományok postáját és az adománylevélben Magyarországot is belefoglalták; hazánkban azonban ez a család a magyar alkotmányos tényező ellenállása miatt kiváltságait érvényesíteni nem tudta. III. Károly 1720-ban a postát úgy 12 1. sz.