Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 10. szám - Lakóház mint ingóság
Kakák Sándor: Lakóház mint ingóság. ugyan, hanem csupán elvi jelentőségű határozat, mert a Közig, bíróságnak nem a pénzügyi osztálya, hanem annak csak egyik tanácsa alkotta; következéskép ennek a határozatnak követése a pénzügyi junsz dikcióval bíró alsóbb fórumokra nem kötelező ugyan, mindazonáltal indokainál fogva mai napig is sokan követik. Indokolása szép és érdekes, ennél iogva azt hiszem, hogy az olvasó kívánságának teszek eleget, ha vonatkozó részét teljes egészében közlöm. A benne foglalt konkrét eset mibenállása magából az idézetből is kitűnik, annak külön ismertetésére szükség nincs. „A panaszló bérlőnek egyik kifogása az, hogy az átruházó közkereseti társas cégnek ingatlan vagyona egyáltalán nem volt, ilyet tehát a panaszos részvénytársaságra át sem ruházhatott. Ennélfogva a 4Vio%-os ingatlan adásvételi illeték kirovásának nincs törvényes alapja." „Ez a kifogás alapos. Abból a bérleti szerződésből ugyanis, amelyet a közkereseti társas cég mint bérlő T. város közönségével mint bérbeadóval 1907. évi május hó 18-án kötött, kitűnik, hogy bérbeadó város a tulajdonát képező úgynevezett sörházi telket az azon levő összes épületekkel és tartozékaikkal együtt olyképen adta bérbe a közkereseti társaságnak, hogy ha a bérlet tartama alatt részvénytársasággá alakulna át, a bérleti szerződés továbbra is épségben fenntartatik s összes jogaival és kötelezettségeivel együtt a részvénytársaságra, mint új bérlőre száll át. Megengedte továbbá a város a bérlőnek, hogy a bérelt telken levő sörgyárat a kor igényeinek megfelelően átalakíthassa, illetve kibővíthesse és a szükséges melléképületekkel elláthassa. Ez építkezéseket és berendezéseket a szerződés 11. pontja szerint T. városnak, mint tulajdonosnak jogában áll ugyan a bérleti idő leteltével akár szabad egyezkedés útján, akár bírói becsű alapján megállapítandó becsértékben megváltani, ha azonban bérbeadó ezzel a jogával élni nem akarua, az esetben köteles bérlő az összes építkezéseket elszállítani és a bérlemény tárgyát leltári állapotba visszahelyezni. Bérlő társaság jogutódját is ez a jog illeti meg". „Magánjogunk szerint nem vitás, hogy eladó cég az idegen telken és épületeken végzett átalakítás, beépítés által ingatlanra n.'zve tulajdonjogot nem szerezhetett. Azokra az épületekre, illetve épületrészekre ugyanis, melyeket eladó cég a bérlet tartama alatt emelt, tulajdonjogot csak a bérbeadó város szerezhetett, míg a béilőt a berletf szerződés 11. pontja szerint csak az a jog illeti meg, hogy azokat, amennyiben tulajdonos a bérlet lejártakor meg nem tartaná, lebonthassa és az alkatrészeket, amelyek a lebontás után már ingók, elvihesse. Ezek szerint bizonyos, hogy midőn eladó cég az általa idegen telekre emelt épületeket és épületrészeket a panaszos részvénytársaságnak, mint bérleményben jogutódjának átengedte, nem valamely ingatlant, hanem csupán a beépített alkatrészekhez való jogát ruházta át és viszont panaszos részvénytársaság a kérdéses épületeket csakis azzal a joggal vehette meg, mint amellyel átruházó cég bírta." 10. sz. 369
