Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az adómorál Németországban

Joggyakorlat. nyujíoít panaszban az illeték nyilvántartásba vételét kérte és fizetést csak azért teljesített, mert a benyújtott panasznak a fizetési kötelezettség tekintetében felfüggesztő hatálya nem volt. (Közig, bíróság 7.244/1927. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1020: XXXIV. t-c. 80. §. 252. Az özvegyi jog a hagyaték haszonélvezetéből áll és így az a körülmény, hogy valaki a hagyaték felett kötött osztályos egyességben az életfogytiglan terjedő haszonélvezeti jog helyett csak özvegyi jogot tartott fenn, az illeték követelhetésének jogát nem érinti és csupán azt jelenti, hogy esetleges férjhezmenete! esetén haszonélvezeti joga megszűnik. (Közig, bíróság 2.103/1927. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1920: XXXIV. t.-c. 21. §. 253. Az öröklési illeték az örököst terheli, ha tehát többen jutnak valamely dolog birtokába, az örököstárs egyetemleges kötelezettsége csak akkor lép érvénybe, ha az illeték az elsősorban kötelezettől nem hajtható be. ínöohok: Igaz ugyan, hogy a panaszolt határozatban felhívott 1920. XXXIV. t.-c. 21. §-ának 3. bekezdése egyetemleges felelősséget állapít meg arra az esetre, ha két vagy több személy jut közösen valamely dolog birtokába, de e mellett ugyanennek a törvényszakasznak 1. bekezdése azt is kimondja, hogy az öröklési és ezzel kapcsolatos ingatlan vagyonátruházási illeték fizetésére a szerző fél köteles. Ezt a két rendelkezést egybevetve és figyelemmel az öröklési illeték kiszabásának alapjára és kulcsának megállapítására vonatkozó, a törvény 85. és 87. §-aiban foglalt rendelkezésekre, ezeknek a rendelkezéseknek az értelme lényegileg egyezik az 1883 : XLIV. t.-cikk 95. §-ának azzal a rendelkezésével, amely szerint az adók és illetékekre az egyetemlegesség csak akkor és annyiban követelhető, amikor és amennyiben a tartozás az elsősorsorban kötelezettől be nem hajtható. Minthogy pedig az idézett törvény 117. §-a szerint ezek a törvényes rendelkezések a városi ingatlan vagyonátruházási illetékre is irányadók, tehát panaszos az illetéknek azt a részét, amely örököstársára esik, behajthatatlanság igazolása hiányában ezidőszerint nem tartozik megfizetni: a panasznak helyet kellett adni. (Közig, bíróság 23.891/1926. sz.) Vételi illeték. 1920 : XXIV. t.-c. 3. §. 254. A haszonbérleti szerződés szerint a tulajdonostól a haszonbérlet kezdetekor leltárilag átvett élő és holt felszerelésben mutatkozó hiányokért adott megtérítés nem tekinthető adásvételből folyó vételárnak, hanem a természetben visszaadni köteles, de a haszonbérlő által természetben visszaadni lehetetlenné vált szolgálmányokért járó kárpótlás, azután tehát III. fok. szerinti illeték nem követelhető. (Közig, bíróság 23.901/1926. sz.) Okirati illeték. ül. díjj. 79. tétel b) pont és 89. telel Xü. K. pont. 255. A vállalati alkalmazott által a vállalat céljaira felvett összegekről kiállított elismervények illetékmca tesek. Indokok: A panaszolt illetéket azon elismervények után követelik, melyeket a panaszos részvénytársaság alakalmazottai a vállalat üzleti céljai részére felvett öszegekről kiállítottak a nélkül, hogy azok után a bélyeg- és illetékszabályok 101. tétele szerint járó II. fokozat szerinti illeték lerovatott volna. Minthogy azonban az olyan vétbizonyítványok, melyeket a tulajdonképeni bizonyító okiratokon kívül csupán a megállapított belkezelés folytán a felek állítanak valamely társaság részére mindaddig, mig azok peres eljárásban nem használtatnak, bélyeg- és illetékszabályok 79. tételének b) pontja és 89. tételének XII. K) pontja értelmében bélyegmentesek: a panaszt jogosnak elismerni kellett. (Közig, bíróság 3.282. 1926. sz.) Okirati illeték. ILI, díjj. 64. tétel. 256. Ha a vevő a vételárhátralék fedezésére az elszámolási okirat szerint váltót adott, ezen okirat, mint kötelezvény után illetéket követelni nem lehet. (Közig, bíróság 16.587. 1927. sz.) 350 8—9. sz.