Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az adómorál Németországban

Joggyakorlat. Okirati illeték. 111. szab. 123. §. 257. A plébániai-föld haszonbérlete iráni kötött szerződés cgyházíőhatósági jóváhagyást igényel, a szerződésnek illetékkiszabás céljára való bemutatási kötelezettsége tehát ezt terheli. (Közig, bíróság 22.862/1926. szám.) Okirati illeték. III. szab. 52. §. 258. Ügyletújításnak az illetékszabályok 52. §-ának b) pontja értelmében csak a szerződő felek között létrejött új megállapodások minősíthetők, ennélfogva oly bírói határozat alapján, mely a haszonbérlőt a szerződés hatálybalépése után keletkezett jogszabály alkalmazásával a szerződéstől eltérő szolgáltatásra kötelezi, a határozati illetéken kívül más illetéket követelni nem lehet. (Közig, bíróság 19.640/1926. sz.) Okirati illeték. III. díjj. 84. tétel. 259. Az a jogügylet melyben a hitelező adósának tartozását azzal a feltétellel vállalja magára, hogy az adós ingatlanát eladhatja s az eladási árból követelését kielégítheti, vagyonátruházási vagy engedményezési ügyletnek nem tekinthető s a kiállított okirat mint adóslevél vonandó illeték alá. (Közig, bíróság 13.737/1927. sz.) Okirati illeték. 111. ezab. 39. §• 260. Abból, hogy a külföldön kiállított okirat tartalmát a keresetben a tényállás kapcsán felperes ismertette, a Magyarországra való átszármaztatás ténye meg nem állapítható. (Közig, bíróság 1.934/1928. sz.) Bérleti szerződés. 111. díjj. 20. téfel. 261. A bérösszegen felül a bérelt helyiség fűtéséért fizetett összeget mint mellékszolgáltatást az illetékalap megállapításánál figyelembe kell venni. (Közig, bíróság 1.899. 1926. sz.) Társasági szerződés. 1920 : XXIV. t.-a. 13. §. 262. Ha valaki valamely társaságba egy általa bérben Dírt ingatlant visz be, ennek bérértéke mint ingó betét veendő figyelembe. (Közig, bíróság 8.905/1927. sz.) Illetékmentesség. Ili, díjj. 85. tétel 15. p. 263. Az illetékdíjjegyzék 85. tételének 15. pontjában megállapított illetékmentesség csakis a földmíveléssel foglalkozóknak a földmívelés előmozdítására alakított egyesületeit illeti meg. (Közig, bíróság 21.591/1926. sz.) Beadványi illeték. 1922: VI. t.-c. 10. §. 264. Nyugdíjas állami tisztviselő pályázati kérvénye illetékmentes. (Közig, bíróság 10.856/1927. sz.) Okirati illeték. III. szab. 1. és 52. §. 265. Nem követelhető illeték attól az okirattól, mely sem a bérleti időtartam meghosszabbítását, sem a bérösszeg felemelését nem tartalmazza, hanem csupán a korona értékcsökkenése miatt az eddigi koronában kifejezett bérösszeg helyett azt búzában állapította meg. (Közig, bíróság 12.459/1924. sz.) Sorsjegy engedélyilleták. 5.006/1924. P. M. sz. rend. 2-3 S266. Ha valaki engedély nélkül rendez sorsjátékot, az engedélyesek által fizetendő illeték fizetésére nem kötelezhető. Indokok: Az illeték törlését el kellett rendelni, mert bár az 5.006/1924. P. M. sz. rendelet 2. és 3. §-a érteimében az esetre, ha panaszos az általa megrendelői között kisorsolt áru kisorsolására engedélyt kért és kapott volna, engedélyilleíék címén, tekintve, hogy a sorsolásban való részvételre jogosító jegyeket külön díj szedése nélkül osztotta ki, engedélyilleték címén semmit, nyereményilleték címén pedig a kisorsolt tárgy 1,000.000 K-nyi értékére tekintettel 20%-kal 16 P nyereményiiletéket tartozott volna fizetni, mégis a panaszos terhére előírt illeték törlését egészben el kellett rendelni, mert az említett 5.006/1924. P. M. sz. rendelet nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy az, aki engedély nélkül rendez sorsjátékot, megfizetni tartozik azt az illetéket, amelyet a 2. és 3. §-ok szerint az engedélyesek tartoznak fizetni. Ilyen értelmezést kellett adni a rendelet összintézkedései alapján annál is inkább, mert a panaszos által eszközölt kisorsolás 8—9. SZ. 351