Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az adómorál Németországban

Joggyakorlat. heíett. A panaszosnak e késedelmi kamatok tekintetében előterjesztett kifogását a bíróság alaposnak találta. Az 1923 : XXXII t.-c. 8. §. c. pontja szerint ingatlannak élők között történt visszterhes átruházása esetén az illeték fizetésére kötelezett fél a szerződésben kitüntetett vételár vagy becsérték után járó vagyonátruházási illetéket a jogügylet bejelentésére kitűzött határidőn belül köteles készpénzben befizetni. Minthogy azonban a jelen esetben az illeték alapjául a fentebb előadottak szerint az ingatlan értéke szolgál, ez pedig az ingatlan átruházásáról kiállított okiratban feltüntetve nincs, hanem azt csak jóval később, egyesség útján állapították meg, a panaszos cég az illeték kiszabásának bevárása nélkül illetéket fizetni nem tartozott és így azon a címen, hogy a jogügylet bejelentésére kitűzött 15 napi határidőn belül, vagyis 1924. évi május hó 14-ig az illetéket nem fizette be, e naptól kezdve késedelmi kamat fizetésére nem kötelezhető, hanem figyelemmel arra, hogy a fizetési meghagyást 1927. évi január hó 10-én kézbesítették, az 1920 : XXXIV. t.-c. 50. §-a szerint és a közadók kezelésére vonatkozó törvényeket tartalmazó 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítás 31. §-ának (1) bekezdésében megszabott mértékben csak 1927. évi február hó 10-étől jár a késedelmi kamat. (Közig, bíróság 4.605/1928. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1920: XXXLV. t.-c. 6. §. 242. A sportegyesület sem tudományos, sem közoktatási, sem közjótékonysági intézetnek nem minösíthetöN tehát az 1920 : XXXIV. t.-cikk 6. s-a 5. pontjában megállapított illetékmentességet nem is igényelheti. (Közig, bíróság 9.997/1926. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1920 : XXIV. t.-c. 15. §. 243. Ha az adásvételi szerződés tárgya olyan ingatlan, melyre az államot az 1920: XXXVI. t.-cikk 16. és 17. §-ai értelmében elővásárlási jog illeti meg, az ilyen ingatlan elidegenítése csak akkor válik joghatályossá, ha az állam az elővásárlási jogot nem gyakorolja, illetve ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a nála bemutatott jogügyletet jogerősen tudomásul vette. Ha tehát a jogügylet sem a gazdasági albizottságnál be nem mutatta tott, sem pedig a földmívelésügyi miniszternek az elővásárlási jog gyakorlása iránti elhatározás céljából a telekkönyvi hatóság útján vagy más módon tudomására nem hozatott, hanem a szerződő felek a tervbe vett jogügylettől elállottak, joghatályos elidegenítés nem jött létre s vagyonátruházási illetéket még akkor sem lehet követelni, ha a vevő az ingatlant egyideig birtokolta is. (Közig, bíróság 572/1927. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1920 : XXXIV. t.-c. 86. §. 244. Az örörkhagyó tetemeinek hazaszállítása körül felmerült kiadás a hagyatékból levonandó. (Közig, bíróság 21.858/1926. sz.) Vagyonátruházási illeték. K. K. II. O. 3. §. C. 16. p. és 19 §. 245. A gabona árának aranyértékre való téves átszámítása számítási hibának tekintendő, az errre alapított helyesbítési kérelem tehát az elévülési időn belül bármikor előterjeszthető. (Közig, bíróság 26.442. 1926. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1920: XXXIV. t.-c. 98. §. 246. Ha az Országos Földbirtokrentíezö Bíróság az adás-vevési szerződést oly értelemben hagyta jóvá, hogy az eladót a juttatott ingatlanáról lemondottnak tekintette, és az így megüresedett ingatlant az adásvevési szerződésben vevőként megnevezett egyénnek juttatta és kimondotta, hogy vevő az eladónak csak az eddig felmerült tényleges és igazolt kiadásokat tartozik megfizetni, az ingatlan vagyonátruházás alapja az O. F. B. juttatása, vagyis a visszterhes vagyonátruházási illetéket a juttatás után kell kiszabni. (Közig, bíróság 12.437/1927. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1920 : XXXIV. t.-c. 15. §. 247. Az O. F. B. által juttatott földnek másra való átruházásától vagyonátruházási illetéket kell fizetni. (Közig, bíróság 1.363/1927. sz.) Vagyonátruházási illeték. 5.001/1924. P. M. sz. ren 1 248. Az 5.001/1924. P. M. számú rendelet helyes értelme az, hogy pót243 8—9. sz.