Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában

Baross Gábor: A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában. de az efőbbinél a társadalompolitikai, az utóbbinál a hadügyi szükségszerűséggel érvelnek fenntartásuk mellett. Ezek a szükségszerűségek kétségtelenül fennállanak, aminek megállapításával felmerül az a kérdés, hogy a szóbanlévő érdekek megóvása milyen kiadást jelentene az államnak, ha a jövedéki rendszer helyett azokat más módon kellene megvédeni? Ez a mérlegelés, ez a kalkuláció nem maradhat el, ha a jövedék pénzügytani természetrajzával foglalkozunk. Mindezeket egybevetve, a jövedék fogalma a következőképen határozható meg: „A jövedék alatt a múltban gyökerező vagy jelenkori közérdekű és kizárólagos, államvagyonilag cselekvő értékként kimutatható és állampénzügyi érdekből létesített állami intézményből folyó jövedelmet kell érteni." Ebből a meghatározásból következik, hogy a „jövedék" szó •a magyar nyelvnek a regálisztikus és a monopolisztikus intézményekből eredő állami bevételeket együttvéve jelentő szakkifejezése és mint ilyen gyűjtőfogalom. A fogalommeghatározás nem volna teljes, ha nem állapítanók ímeg, hogy a jövedékek az állami bevételek között milyen helyet foglalnak el. A pénzügyi kérdésekkel elméletileg vagy gyakorlatilag foglalkozók nézete az állami bevételek csoportosítása tekintetében nem egységes, sőt a vélemények lényegesen eltérők egymástól. Ezek az elméletek eléggé ismeretesek ahhoz, hogy felsorolásukat mellőzhessem és csupán annak kijelentésére szorítkozzam, hogy azokhoz csatlakozom, akik az állami bevételeket magángazdasági és államgazdasági eredetük szerint osztályozzák. Akár történelmi eredetük és fejlődésük, akár gazdasági természetük, hatásuk és eredményeik szerint vizsgáljuk a bevételeket és vizsgálódásunk során minden zavaró és megtévesztő körülményt gondosan lefaragunk, végeredményben minden egyes bevételnél vagylagosan csak két alapelemet fogunk találni: a magángazdasági elemet vagy az államgazdaságí elemet. Ugy fogjuk találni, hogy bármely bevétel az államnak vagy a magángazdálkodás jellegzetességeit bíró vállalkozásából ered, azaz minden állami kiváltság nélkül, a szabad versenynek van kitéve, kizárólag pénzügyi érdekű és kezelésében a legmagasabb rentabilitásra törekszenek, vagy pedig pusztán államhatalmi akaratnyilvánításon alapul. Az a kérdés most már, hogy a magyar „jövedék" fogalom alá vonható állami bevételek az állami bevételek mely csoportjába oszthatók? Ebben a kérdésben a szakírók álláspontja szintén nagyon különböző: egyesek magángazdasági, mások államgazdasági bevételeknek tartják azokat; vannak, akik a jövedékeket a két bevételi csoport között felosztják és olyanok, akik külön csoportba osztályozzák azokat. A magam részéről a szétágazó vélemények közül azokét fogadom el, akik a jövedékeket az államgazdasági bevételek közé sorozzák. A jövedék ugyanis nem lehet magángazdasági bevétel, mert hiányzanak annál az összes magángazdasági elemek. 1. sz. 3